Tüdőtágulás

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-24 12:25

Tüdőtágulás

A tüdő emphysema túlinflációhoz vagy az alveolusok károsodásához vezet. A tüdőben lévő légteret rendellenesen megnöveli az emfizéma. A túlinflációt nem lehet visszafordítani. Az alveolusok falai megsérülnek és megsemmisülnek.

A lélegző gázok cseréje a vér és az alveoláris levegő között a mikroszkopikus alveolusokban zajlik - vagyis az oxigén az alveolusok segítségével jut be a testbe, és a szén-dioxid leadódik. Az alveolusok károsodása miatt a betegség során kevesebb vagy túl kevés oxigént juttatnak a szervezetbe.

A tünetek közé tartozik különösen a légszomj (kezdetben a megterhelés alatt, az előrehaladott szakaszban nyugalmi állapotban is). Köhögés is van. Ezenkívül megjelenhet a lesoványodás súlyos formája (cachexia). A tüdő emphysema krónikus. Évek alatt fejlődik és lassan halad.

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Milyen okai vannak a tüdőtágulásnak?
• Hogyan történik a diagnózis felállítása?
• Hogyan történik a kezelés?
• Kit kérdezhetek?

Milyen okai vannak a tüdőtágulásnak?

A tüdő emfizéma olyan betegségek kapcsán fordul elő, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A COPD kialakulása és lefolyása során krónikusan gyulladt hörgők és / vagy sérült vagy kitágult alveolusok (emphysema), amelyek egy része szintén megsemmisül. A légutak állandó szűkülete megnehezíti a légzést, az oxigén felszívódását és a szén-dioxid felszabadulását. Az érintettek számára ez elégtelen oxigénellátást jelent, ami az egész testet érinti. A szív- és érrendszer és az izmok károsodtak, és már nem teljesen hatékonyak. Ezenkívül a szervek károsodhatnak, ha a légzési funkció súlyos mértékben károsodik. Az úgynevezett exacerbáció, az akut állapotromlás kockázata különösen súlyos betegség esetén növekszik. További információ: COPD.

A tüdő emfizémát különösen a dohányzók érintik. A passzív füst és a levegőben vagy a munkahelyen található egyéb szennyező anyagok (légszennyezés, finom por, kvarcpor, kipufogógázok stb.) Emphysemához is vezethetnek. További információ a dohányzásról és a légszennyező anyagokról.

A tüdő emfizéma egy ritka, genetikailag okozott anyagcsere-betegség - alfa-1-antitripszin-hiány - következménye lehet, amelyben egy bizonyos fehérje veleszületett hiánya többek között károsítja a tüdőszövetet.

Az életkorhoz kapcsolódóan a rugalmasság elvesztése miatt tüdő túlinflációhoz is vezethet. Az alveolusok kitágulása a fibrózissal járó betegségekben is előfordul.

Hogyan történik a diagnózis felállítása?

A diagnózis a kórelőzményen és a különféle vizsgálatokon alapul. Többek között a következőket hajtják végre:

• Fizikai vizsgálat (pl. Auszkultáció),
• Spirometria,
• Vérgázelemzés,
• esetleg a mellkas területének röntgenfelvétele is
• esetleg CT.

Az esetleges alfa-1 antitripszin hiányt vérvizsgálattal tisztázzák.

Hogyan történik a kezelés?

A terápia különféle intézkedéseket tartalmaz, pl.

• Kerülni kell a káros anyagokat. Abbahagyja a dohányzást, kerülje a passzív füstöt és egyéb szennyező anyagokat (finom porszennyezés). További információ a dohányzásról való leszokásról.
• Gyógyszerek a légutak (hörgők) kiszélesítésére, gyulladáscsökkentő készítmények és antibiotikumok (bakteriális fertőzések ellen).
• További terápiák és intézkedések. Oxigénterápia (hordozható és / vagy álló rendszerekkel), légzési fizioterápia, erő- és állóképességi edzés, egészséges táplálkozás, esetleg súly normalizálás.
• Sebészeti beavatkozások. Fejlett emphysema esetén az „egészséges” tüdőszövetet kiszorító emphysema buborékok műtéti úton eltávolíthatók (bullectomia). Az emfizéma által károsított tüdőszövet szintén eltávolítható a tüdőtérfogat csökkentése érdekében (bronchoszkópos tüdőtérfogat-csökkentés - LVR). Nagyon súlyos esetekben tüdőtranszplantációt fontolgatnak.
• Emfizémához vezető alapbetegség, pl. COPD, alfa-1-antitripszin hiány), valamint egyéb emfizéma során előforduló betegségek, például jobb szívelégtelenség kezelése.

Kit kérdezhetek?

A kapcsolattartók pulmonológusok (pulmonológusok). Panasz esetén a háziorvoshoz is lehet fordulni, beutalást lehet kezdeményezni. A foglalkozási orvosok is bevonhatók.

A spirometriát rezidens pulmonológusok, megfelelően képzett belgyógyászok, háziorvosok vagy kórházak végezhetik. Más szakemberek (pl. Belgyógyászat) bevonhatók a terápiába. Beutalót lehet tenni egy klinika / kórház megfelelő osztályára is.

Légzésgyógytornászok és más szakmai csoportok (egészségügyi szakmák) (pl. Dietetikusok, táplálkozási szakemberek stb.) Is részt vehetnek a kezelésben.