Zúgás - Még Mindig Kevéssé Kutatott áramlási Rendellenesség

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-24 12:25

Moraj

A szakmai világ jelenlegi véleménye szerint a dübörgés olyan áramlási rendellenesség, amely erősen befolyásolhatja az interperszonális kommunikációt. Az érintett emberek szabálytalanul gyorsan és / vagy nem a normák szerint beszélnek. A dübörgés gyakran gyermekkorban jelentkezik, pubertáskor általában rosszabbodik, és az egész életen át kényelmetlen társ marad az érintettek számára. Meg lehet tanulni azonban jobban együtt élni vele és enyhíteni a tüneteket.

A dadogással ellentétben a dörgést viszonylag kevéssé kutatták. Első pillantásra nehéz megkülönböztetni a dadogástól is. Alig van bizonyíték (tudományos bizonyíték) az okokra, a diagnózisra és a terápiára. Itt áttekintést talál a tudás jelenlegi állásáról, bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján.

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Mi dübörög?
• Mi a dörgés oka?
• Hogyan állapítják meg a dübörgést?
• Hogyan kezelik a kérődzést?
• Kit kérdezhetek?
• Hogyan fedezik a költségeket?

Mi dübörög?

Az érintett emberek rendszertelenül beszélnek, felváltva a normál tempót és a nagyon gyors beszédet. A beszéd folyamata során a gondolatban már kialakult szavakat előre beillesztik a mondatokba, és néha elvágják. Nincsenek normális beszédszünetek. A szótag stressz és a beszédritmus nem folyékony. A szótagok, szavak vagy mondatrészek megismétlődnek. A szavak és a mondatok elszakadnak. A nyelv "homályosnak" és homályosnak tűnik. Például a hangsorokat egyszerűsítik, a szótagokat kihagyják vagy összehúzzák. A mindennapi helyzettől függően a tünetek különbözőek lehetnek. Az érintett emberek súlyosan károsodhatnak az érthetőség és a kommunikációs készségek szempontjából.

Mi a dörgés oka?

Hogy miért jön végül a dübörgés, tudományosan nem tisztázott. Az elméletek feltételezik, hogy zavarok vannak az agyban zajló folyamatok és a beszélő készülék közötti koordinációban, vagy hogy az időbeli folyamatok észlelése és irányítása zavart. Többek között eltérés van a gondolkodás sebessége és a gondolatok beszédmozgássá alakítása között. A genetikai okok sem zárhatók ki. A gyermekkori kedvezőtlen fejlődési körülmények ösztönözhetik ennek az áramlási zavarnak a kialakulását. A dübörgés oka lehet egy neurológiailag kialakuló betegség is (pl. Traumás agysérülés után).

Hogyan állapítják meg a dübörgést?

A dübörgés jelei

A dübörgést nem lehet egyetlen tulajdonsággal felismerni. Ez elég összetett áramlási rendellenesség. A következő tünetek jelentkezhetnek:

• Gyors, szabálytalan beszéd

• Nem folyékonyan beszél:

  • Szavak, szavak, mondatrészek vagy hangok ismétlése
  • Hangok vagy szótagok (pl. "Uh") vagy ismétlődő kifejezések (pl. "Valahogy megáll") beszúrása
  • Mondat és szótörés
• Beszéd közben próbálja kijavítani az elhangzottakat
• Észrevehető hangképződmények, amelyek érthetetlenek
• Monoton beszéd, szokatlan intonációk
• Nyelvtani hibák, gyenge szókincs, nehéz szavakat találni
• Hiányzik az elmondottak szerkezete annak egyértelmű kifejezése érdekében
• Eltérés a tartalomtól
• A figyelem zavara
• Zavarok a hallottak észlelésében és feldolgozásában
• A beszédszabályozás hiánya
• A jelenlegi áramlási rendellenesség hiánya vagy elégtelen ismerete (az érintettek gyakran nem veszik észre, hogy a másik nem érti őket)
• A beszédes szorongás viszont általában csak a dübörgés és a dadogás kombinációjával jelentkezik
• Döcögős váltakozás hallgatás és beszéd között párbeszédben
• Olvasási / írási nehézségek

Megjegyzés Az említett tünetek közül néhány más beszédzavar esetén is előfordulhat. Szerves betegségek is lehetséges okok. Ezért a panaszokat alaposan tisztázni kell.

A dörgés diagnosztizálásához a következő alapvető tünetek közül legalább egynek jelen kell lennie:

• nagy és / vagy szokatlan beszédsebesség,
• észrevehető hangképződés, homályos beszéd,
• A nyelvi tartalom rendellenességei.

Diagnózis

A diagnózist fül-, orr- és torokgyógyászat, foniatria szakorvos, valamint logopédusok végzik. Megkérdezik a gyermek fejlődését, valamint az anamnézist. Ehhez rendelkezésre áll egy speciális anamnézis kérdőív (Sick szerint). A rendetlenség kezdeti szűrését a Predictive Cluttering Inventory (PCI) segítségével lehet elvégezni. Beszédminták készítése audio- és videofelvételek segítségével ajánlott. A páciensnek legalább tíz percig spontán kell beszélnie, valamit hangosan felolvasni, valamit elmesélni és szöveget írni. Az úgynevezett Fluency Assessment Battery is használható. A nyelv speciális méréseit, valamint az érzékelés és az érzések rögzítését végezzük. A dübörgést az ICD-10 kódolja F98.6 számmal. Fontos megkülönböztetni a dübörgést a dadogástól, bár vannak vegyes formák is.

Az úgynevezett ICF modell jó alapot nyújt a diagnózis és a kezelés megtervezéséhez. Ez magában foglalja a test funkcióit és struktúráit (pl. Folyékonyság, sebesség stb.), Az olvasást, az írást, valamint a környezeti tényezőket (család, iskola) és a személyiséget.

Hogyan kezelik a kérődzést?

A terápia az egyéni helyzeten alapul, és általában különböző kezelési megközelítéseket ötvöz. Célja a hangképzés és a szótag kiejtés tisztaságának javítása, a beszédsebesség szabályozása és a nyelvi tervezés javítása. Ezen intézkedések eredményeként a beszédfolyékonyság általában önmagában javul, a dübörgés okozta lehetséges stressz, valamint a pszichére, a társadalmi életre, az életminőségre és az aktivitásra gyakorolt hatások csökkentése szintén elengedhetetlen. A személyes terápia céljait meghatározzuk. Az érintett személyeket vagy szüleiket / gondviselőiket részletesen tájékoztatják és tanácsokat adnak a morajlásról, a terápiáról, a visszaesésekről és arról, hogyan kell megbirkózni velük. Fontos, hogy otthon és a lakókörnyezetben (pl. Iskolában) gyakorolni tudjunk.

A terápia a következőket tartalmazza:

• Közvetlen munka a dübörgésen különféle módszerekkel - elsősorban logopédián keresztül. A munka az érintettek beszédmódján és / vagy egy adott eseményen történik. Például, ha lassabban és koncentráltabban fejezi ki gondolatait. Ez például légzési technikával, szerepjátékokkal, olvasási tréninggel, újraszövegezéssel, expresszív segítségnyújtással mozdulatokkal / arckifejezésekkel stb. Különösen hatékonynak bizonyultak a beszéd megváltoztatására szolgáló úgynevezett folyékonyságformáló stratégiák és a rögös beszédkomponensek módosítása.
• Még audio- és videotechnika is használható elemzésre. Ezenkívül a kísérő tünetekkel foglalkoznak: a beszédhez való hozzáállás megváltozása, a viselkedés különböző változásai, az önértékelés stb.
• Bármely mögöttes betegség vagy rendellenesség kezelése: pl. Fejlődési késések, neurológiai betegségek.
• Beleértve a környezetet: A szociális környezet (szülők, törvényes gondviselők, iskola stb.) Elengedhetetlen a terápia vagy a fejlődés szempontjából. A tanácsadás és útmutatás mellett fontos az otthoni gyakorlat. A mindennapi helyzetekben „kidolgozott” megvalósítása szintén a terápia része.
• Önsegítés.

Kit kérdezhetek?

A kapcsolattartó pontok - az érintett személy életkorától és egészségi állapotától függően - mindenekelőtt:

• A gyermekgyógyászat és a serdülőkorvos szakorvosa
• Fül-orr-gégész szakorvos (foniatrika szakirány)
• Beszédterapeuta

A háziorvos intézheti a vizsgálatokat és kezdeményezhet beutalókat. A diagnózis és a terápia folyamatában a következők is részt vehetnek:

• Neurológus
• (Gyermek) pszichiáter
• Klinikai pszichológus
• Pszichoterapeuta

A diagnózist és a kezelést részben a klinikák speciális osztályain hajtják végre, pl. Foniatria és logopédia, valamint hallás-, hang- és nyelvi rendellenességek esetén.

Hogyan fedezik a költségeket?

Az orvoslátogatás költségeinek tisztázása, valamint a terápiás intézkedések költségeit általában a társadalombiztosítási ügynökségek fedezik.