Tartalomjegyzék:
- Moraj
- Mi dübörög?
- Mi a dörgés oka?
- Hogyan állapítják meg a dübörgést?
- Hogyan kezelik a kérődzést?
- Kit kérdezhetek?
- Hogyan fedezik a költségeket?

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-11-27 18:20
Moraj
A szakmai világ jelenlegi véleménye szerint a dübörgés olyan áramlási rendellenesség, amely erősen befolyásolhatja az interperszonális kommunikációt. Az érintett emberek szabálytalanul gyorsan és / vagy nem a normák szerint beszélnek. A dübörgés gyakran gyermekkorban jelentkezik, pubertáskor általában rosszabbodik, és az egész életen át kényelmetlen társ marad az érintettek számára. Meg lehet tanulni azonban jobban együtt élni vele és enyhíteni a tüneteket.
A dadogással ellentétben a dörgést viszonylag kevéssé kutatták. Első pillantásra nehéz megkülönböztetni a dadogástól is. Alig van bizonyíték (tudományos bizonyíték) az okokra, a diagnózisra és a terápiára. Itt áttekintést talál a tudás jelenlegi állásáról, bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján.
navigáció
- olvasson tovább
- többet a témáról
- Tanácsok, letöltések és eszközök
- Mi dübörög?
- Mi a dörgés oka?
- Hogyan állapítják meg a dübörgést?
- Hogyan kezelik a kérődzést?
- Kit kérdezhetek?
- Hogyan fedezik a költségeket?
Mi dübörög?
Az érintett emberek rendszertelenül beszélnek, felváltva a normál tempót és a nagyon gyors beszédet. A beszéd folyamata során a gondolatban már kialakult szavakat előre beillesztik a mondatokba, és néha elvágják. Nincsenek normális beszédszünetek. A szótag stressz és a beszédritmus nem folyékony. A szótagok, szavak vagy mondatrészek megismétlődnek. A szavak és a mondatok elszakadnak. A nyelv "homályosnak" és homályosnak tűnik. Például a hangsorokat egyszerűsítik, a szótagokat kihagyják vagy összehúzzák. A mindennapi helyzettől függően a tünetek különbözőek lehetnek. Az érintett emberek súlyosan károsodhatnak az érthetőség és a kommunikációs készségek szempontjából.
Mi a dörgés oka?
Hogy miért jön végül a dübörgés, tudományosan nem tisztázott. Az elméletek feltételezik, hogy zavarok vannak az agyban zajló folyamatok és a beszélő készülék közötti koordinációban, vagy hogy az időbeli folyamatok észlelése és irányítása zavart. Többek között eltérés van a gondolkodás sebessége és a gondolatok beszédmozgássá alakítása között. A genetikai okok sem zárhatók ki. A gyermekkori kedvezőtlen fejlődési körülmények ösztönözhetik ennek az áramlási zavarnak a kialakulását. A dübörgés oka lehet egy neurológiailag kialakuló betegség is (pl. Traumás agysérülés után).
Hogyan állapítják meg a dübörgést?
A dübörgés jelei
A dübörgést nem lehet egyetlen tulajdonsággal felismerni. Ez elég összetett áramlási rendellenesség. A következő tünetek jelentkezhetnek:
- Gyors, szabálytalan beszéd
-
Nem folyékonyan beszél:
- Szavak, szavak, mondatrészek vagy hangok ismétlése
- Hangok vagy szótagok (pl. "Uh") vagy ismétlődő kifejezések (pl. "Valahogy megáll") beszúrása
- Mondat és szótörés
- Beszéd közben próbálja kijavítani az elhangzottakat
- Észrevehető hangképződmények, amelyek érthetetlenek
- Monoton beszéd, szokatlan intonációk
- Nyelvtani hibák, gyenge szókincs, nehéz szavakat találni
- Hiányzik az elmondottak szerkezete annak egyértelmű kifejezése érdekében
- Eltérés a tartalomtól
- A figyelem zavara
- Zavarok a hallottak észlelésében és feldolgozásában
- A beszédszabályozás hiánya
- A jelenlegi áramlási rendellenesség hiánya vagy elégtelen ismerete (az érintettek gyakran nem veszik észre, hogy a másik nem érti őket)
- A beszédes szorongás viszont általában csak a dübörgés és a dadogás kombinációjával jelentkezik
- Döcögős váltakozás hallgatás és beszéd között párbeszédben
- Olvasási / írási nehézségek
Megjegyzés Az említett tünetek közül néhány más beszédzavar esetén is előfordulhat. Szerves betegségek is lehetséges okok. Ezért a panaszokat alaposan tisztázni kell.
A dörgés diagnosztizálásához a következő alapvető tünetek közül legalább egynek jelen kell lennie:
- nagy és / vagy szokatlan beszédsebesség,
- észrevehető hangképződés, homályos beszéd,
- A nyelvi tartalom rendellenességei.
Diagnózis
A diagnózist fül-, orr- és torokgyógyászat, foniatria szakorvos, valamint logopédusok végzik. Megkérdezik a gyermek fejlődését, valamint az anamnézist. Ehhez rendelkezésre áll egy speciális anamnézis kérdőív (Sick szerint). A rendetlenség kezdeti szűrését a Predictive Cluttering Inventory (PCI) segítségével lehet elvégezni. Beszédminták készítése audio- és videofelvételek segítségével ajánlott. A páciensnek legalább tíz percig spontán kell beszélnie, valamit hangosan felolvasni, valamit elmesélni és szöveget írni. Az úgynevezett Fluency Assessment Battery is használható. A nyelv speciális méréseit, valamint az érzékelés és az érzések rögzítését végezzük. A dübörgést az ICD-10 kódolja F98.6 számmal. Fontos megkülönböztetni a dübörgést a dadogástól, bár vannak vegyes formák is.
Az úgynevezett ICF modell jó alapot nyújt a diagnózis és a kezelés megtervezéséhez. Ez magában foglalja a test funkcióit és struktúráit (pl. Folyékonyság, sebesség stb.), Az olvasást, az írást, valamint a környezeti tényezőket (család, iskola) és a személyiséget.
Hogyan kezelik a kérődzést?
A terápia az egyéni helyzeten alapul, és általában különböző kezelési megközelítéseket ötvöz. Célja a hangképzés és a szótag kiejtés tisztaságának javítása, a beszédsebesség szabályozása és a nyelvi tervezés javítása. Ezen intézkedések eredményeként a beszédfolyékonyság általában önmagában javul, a dübörgés okozta lehetséges stressz, valamint a pszichére, a társadalmi életre, az életminőségre és az aktivitásra gyakorolt hatások csökkentése szintén elengedhetetlen. A személyes terápia céljait meghatározzuk. Az érintett személyeket vagy szüleiket / gondviselőiket részletesen tájékoztatják és tanácsokat adnak a morajlásról, a terápiáról, a visszaesésekről és arról, hogyan kell megbirkózni velük. Fontos, hogy otthon és a lakókörnyezetben (pl. Iskolában) gyakorolni tudjunk.
A terápia a következőket tartalmazza:
- Közvetlen munka a dübörgésen különféle módszerekkel - elsősorban logopédián keresztül. A munka az érintettek beszédmódján és / vagy egy adott eseményen történik. Például, ha lassabban és koncentráltabban fejezi ki gondolatait. Ez például légzési technikával, szerepjátékokkal, olvasási tréninggel, újraszövegezéssel, expresszív segítségnyújtással mozdulatokkal / arckifejezésekkel stb. Különösen hatékonynak bizonyultak a beszéd megváltoztatására szolgáló úgynevezett folyékonyságformáló stratégiák és a rögös beszédkomponensek módosítása.
- Még audio- és videotechnika is használható elemzésre. Ezenkívül a kísérő tünetekkel foglalkoznak: a beszédhez való hozzáállás megváltozása, a viselkedés különböző változásai, az önértékelés stb.
- Bármely mögöttes betegség vagy rendellenesség kezelése: pl. Fejlődési késések, neurológiai betegségek.
- Beleértve a környezetet: A szociális környezet (szülők, törvényes gondviselők, iskola stb.) Elengedhetetlen a terápia vagy a fejlődés szempontjából. A tanácsadás és útmutatás mellett fontos az otthoni gyakorlat. A mindennapi helyzetekben „kidolgozott” megvalósítása szintén a terápia része.
- Önsegítés.
Kit kérdezhetek?
A kapcsolattartó pontok - az érintett személy életkorától és egészségi állapotától függően - mindenekelőtt:
- A gyermekgyógyászat és a serdülőkorvos szakorvosa
- Fül-orr-gégész szakorvos (foniatrika szakirány)
- Beszédterapeuta
A háziorvos intézheti a vizsgálatokat és kezdeményezhet beutalókat. A diagnózis és a terápia folyamatában a következők is részt vehetnek:
- Neurológus
- (Gyermek) pszichiáter
- Klinikai pszichológus
- Pszichoterapeuta
A diagnózist és a kezelést részben a klinikák speciális osztályain hajtják végre, pl. Foniatria és logopédia, valamint hallás-, hang- és nyelvi rendellenességek esetén.
Hogyan fedezik a költségeket?
Az orvoslátogatás költségeinek tisztázása, valamint a terápiás intézkedések költségeit általában a társadalombiztosítási ügynökségek fedezik.
Ajánlott:
A Hepatitis B Bizonyos Laboratóriumi Vizsgálatokkal Diagnosztizálható. A Kezelés Nem Mindig Szükséges

Hepatitis B: Tünetek, diagnózis és terápia Az akut és a krónikus hepatitis B gyakran nem vagy csak atipikus tüneteket okoz. Ennek eredményeként a hepatitis B fertőzés gyakran észrevétlen marad. Nem ritka, hogy a hepatitis B-t felismerik, amikor egy rutinos vérvizsgálat váratlanul felfedi a májértékek növekedését, majd az okát keresi.
Figyelemhiányos Hiperaktivitási Rendellenesség (ADHD)

Figyelmetlenség, impulzivitás és túlműködés, amelyek meghaladják az életkornak megfelelő szintet forduljon elő, jelölje meg az ADHD-t. A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség felnőttkorban is fennmaradhat.
Bipoláris Rendellenesség: Terápia

Bipoláris rendellenesség: terápiaAz akut kezelés során a hangsúly a depressziós vagy (hipo-) mániás tünetek enyhítésére irányul. Hosszú távú cél a további tüneti epizódok (fázisprofilaxis) csökkentése vagy elkerülése. Általában a gyógyszeres k