Hepatitis C: Diagnózis és Lefolyás

Tartalomjegyzék:

Hepatitis C: Diagnózis és Lefolyás
Hepatitis C: Diagnózis és Lefolyás

Videó: Hepatitis C: Diagnózis és Lefolyás

Videó: Hepatitis C: Diagnózis és Lefolyás
Videó: Viral Hepatitis C 2024, Március
Anonim

Hepatitis C: diagnózis és tanfolyam

Az akut hepatitis C körülbelül hat hónapon belül kialakulhat a hepatitis C vírus fertőzését követően. Ha az illető immunrendszere hat hónapon belül nem tudja megtisztítani a vírust, krónikus hepatitis C fertőzés alakul ki. Az akut és kezdetben krónikus hepatitis C gyakran nem vagy csak atipikus tüneteket okoz, például fáradtságot, gyenge teljesítményt vagy gyenge koncentrációt.

További lehetséges tünetek: étvágytalanság és hányinger, jobb oldali felső hasi fájdalom, sárgaság, ízületi problémák és viszketés. A hepatitis C szövődményei különféle tüneteket okozhatnak. A betegség progressziója és a következményes károsodás kialakulása különféle tényezőktől függ. A hepatitis C fertőzés lefolyása ezért nagyon eltérő lehet.

navigáció

  • olvasson tovább
  • többet a témáról
  • Tanácsok, letöltések és eszközök
  • Hogyan működik az akut hepatitis C?
  • Hogyan működik a krónikus hepatitis C?
  • Hogyan történik a diagnózis felállítása?
  • ">Kit kérdezhetek?

>

Hogyan térítik meg a költségeket?

>

Hogyan működik az akut hepatitis C?

Az akut hepatitis C a fertőzés után 2–26 héttel kialakulhat. Az érintettek többségénél (kb. 75 százalék) nincsenek tünetek, vagy csak nem specifikus tünetek vannak, így a fertőzés teljesen észrevétlen maradhat. A fertőzések körülbelül 25% -ában általában nagyon enyhe tünetek jelentkeznek a hepatitisben. Ide tartozik az étvágytalanság, émelygés, a jobb felső hasi fájdalom, enyhe láz és esetleg sárgaság kialakulása. A betegség önmagában gyógyul a fertőzöttek 15-40 százalékában. Az érintett személy életkora a fertőzés idején befolyásolja a lefolyást. Gyermekeknél és fiatal felnőtteknél a spontán gyógyulás gyakrabban fordul elő a betegség akut fázisában, mint az idősebb embereknél. Az akut májelégtelenséggel járó fulmináns kúrák rendkívül ritkák.

Hogyan működik a krónikus hepatitis C?

Az emberek 60-80 százalékában az immunrendszer nem képes kitisztítani a vírust, és krónikus hepatitis C fertőzés alakul ki. Krónikus fertőzéssel a hepatitis C vírusok folyamatosan megfertőzik az új májsejteket és elpusztulnak. Az elhalt májsejteket kötőszövet (hegszövet) helyettesíti. Ha a májat a kötőszövethez hasonlóan megváltoztatják, akkor májfibrózisról - később májcirrózisról - beszélünk. A májcirrhosis - ha nincs más, a májat károsító tényező - legkorábban 20 évvel a fertőzés után alakul ki. Ebben a szakaszban a máj szerkezete már végleg zavart.

A következő kockázati tényezők társulnak a betegség agresszív lefolyásához:

  • Hosszú távú alkoholfogyasztás
  • férfi nem,
  • idősebb kor a betegség kezdetén,
  • további HIV vagy HBV fertőzés (társfertőzés),
  • 3. genotípusú fertőzés,
  • hosszú távú vérmosás (hemodialízis),
  • genetikai tényezők,
  • súlyos túlsúly (elhízás) is
  • Diabetes mellitus.

Megjegyzés Az alkoholnak gyorsító hatása van! Alapvetően: A nők napi 20 grammnál nagyobb alkoholfogyasztása - körülbelül fél liter sörnek vagy negyed liter bornak, vagy 40 grammnak felel meg a férfiaknak a máj károsodásának. Ez azonban durva jelzés. Az alkohol-tolerancia személyenként nagyon változó, és számos tényezőtől függ. Számos tanulmány kimutatta, hogy az alkohol mennyisége és a betegség időbeli lefolyása szorosan összefügg. A krónikus hepatitis C fertőzés káros folyamata, amely egyébként nagyon lassú, nagymértékben felgyorsul, és a májcirrhosis kialakulása gyorsabban halad.

Amíg a fennmaradó egészséges májszövet eleget tud tenni a máj legtöbb feladatának, addig a betegségnek nem vagy csak apróbb tünetei jelentkeznek (kompenzált májcirrózis).

A májcirrhosis dekompenzációjának tipikus jelei az ascites (ascites) kialakulása és a sárgaság kialakulása (sárgaság). Ezenkívül a véralvadási rendellenességek miatt hajlamosak a vérzésre, mivel a máj már nem képes bizonyos koagulációs faktorokat elegendő mennyiségben biztosítani. A vérlemezkék hiányának kialakulása (thrombocytopenia) szintén növeli a vérzés kockázatát. A kockázat jelentősen megnő.

A máj kötőszöveti átalakításának köszönhetően a vér egyre gyengébben áramolhat a szerven. Ez a lemaradás miatt a vérnyomás emelkedik egy nagy vénában (portális vénában), amely a májhoz vezet (portális hipertónia). Szabad víz képződik a hasban (ascites), visszér kialakulása a nyelőcsőben (nyelőcső visszér) és a gyomorban, amelyek hajlamosak a veszélyes vérzésre. Ha a máj már nem tudja ellátni méregtelenítő szervként betöltött funkcióját, előfordulhatnak az agy működésének rendellenességei (máj encephalopathia). Az érintettek tudati szintjük, intellektuális teljesítményük, viselkedésük és mozgássorrendjük változásaitól szenvednek.

A krónikus hepatitis C szintén befolyásolhatja a májat „kívül”, különösen autoimmun betegségek formájában (pl. Vaszkuláris gyulladás, amely károsíthatja a vesét, a bőrt vagy a pajzsmirigyet). A cukorbetegség nagyobb valószínűséggel alakul ki. Ezenkívül különféle rákos megbetegedések - például non-Hodgkin-limfóma, hasnyálmirigy (hasnyálmirigy-karcinóma) és tüdőrák (hörgőkarcinóma) - gyakrabban fordulnak elő krónikus hepatitis C-ben szenvedő betegeknél. Különböző agyi funkciók máj enkefalopátia hiányában is befolyásolhatók. Sok hepatitis C-ben fertőzött ember gyakori kimerültségről és koncentrációs nehézségről számol be, vagy depresszióban szenved.

Hogyan történik a diagnózis felállítása?

A fizikai vizsga során az orvos gyakran érezheti a máj megnagyobbodását, amely gyengéd lehet a nyomáson. Amikor a májcirrhosis kialakult, a máj kisebb és feszesebb lesz, és gyakran már nem érezhető. Ezenkívül képes felismerni a májbetegség egyéb jeleit, például sárgaságot, asciteset vagy tipikus bőrelváltozásokat (pók alakú pókvénák vagy hasi szőr hiánya). A hepatitis C csak bizonyos vérvizsgálatokkal diagnosztizálható:

Laboratóriumi diagnosztika

A májértékek: a bilirubin, a GOT és a GPT általában közepesen vagy jelentősen megemelkednek, de a normális májértékek nem zárják ki a hepatitis C-t.

A következő laboratóriumi értékeket végezzük a hepatitis C diagnosztizálásakor:

  • Az antitestek (HCV antitestek) csak hat-tizenkét hét elteltével állapíthatók meg pozitívan ELISA-teszt segítségével,
  • a hepatitis C vírus RNS közvetlen kimutatása (kvalitatív PCR-teszt),
  • A vírusterhelés meghatározása (kvantitatív PCR-teszt) - jelzi a vírus mennyiségét.

További vizsgálatok a hepatitis C diagnózis után

Ha hepatitis C-t diagnosztizálnak, további vérvizsgálatokat végeznek. Ide tartoznak a GOT, GPT, GGT, a vérkép és a véralvadási értékek (Quick / INR).

A hasi ultrahang és az esetleges májcirrhosis vizsgálata biopsziával vagy speciális ultrahangvizsgálattal (elasztográfia) is történik.

A hepatitis C terápia előtt bizonyos körülmények között meghatározzák a genotípust (1-7. Genotípusok - a genetikai anyagban kis eltérésekkel rendelkező "víruscsoportok"), beleértve az altípust is (pl. 1a genotípus). A genotípusok befolyásolják a hepatitis C kezelésére szolgáló gyógyszerek kiválasztását.

Azt is ellenőrizzük, hogy az érintett személy hepatitis B-vel is fertőzött-e. A hepatitis C vírusok elnyomják a hepatitis B vírusok szaporodását. A hepatitis C terápia ezért egyes esetekben súlyos májgyulladáshoz vezethet a hepatitis B kezelése nélkül. Rendszeresen ellenőrizni kell a hepatitis B-t azoknál a betegeknél is, akik korábban hepatitis B-ben szenvedtek. A hepatitis C terápia alkalmanként újraaktiválhatja a hepatitis B vírusokat.

Kit kérdezhetek?

Gyulladásos májbetegség gyanúja esetén a háziorvos laboratóriumba vagy ultrahangvizsgálatra adhat ki beutalót. Ezenkívül gondoskodik a belgyógyász szakorvos ellátásáról (lehetőleg gasztroenterológiára és hepatológiára szakosodva).

A hepatitis C diagnózisa a következő létesítményekben is lehetséges:

  • speciális kórházi ambuláns osztály, pl. hepatológiai ambuláns osztály,
  • Pénzügyi ambuláns klinikák speciális hepatológiai klinikákkal,
  • Magángyakorlatban: a belgyógyász szakorvosai mély hepatológiai ismeretekkel,
  • A súlyos betegségben szenvedő betegeket a belgyógyászati osztály látja el (fókuszban a gasztroenterológia és a hepatológia).

Hogyan térítik meg a költségeket?

Az összes szükséges és megfelelő diagnosztikai intézkedést az egészségbiztosítás fuvarozói átveszik.

A rezidens orvosa vagy a járóbeteg-szakrendelés általában közvetlenül az egészségbiztosítási szolgáltatóval számol. Bizonyos egészségbiztosítási szolgáltatóknál előfordulhat, hogy önrészt kell fizetnie (kezelési hozzájárulás) (BVAEB, SVS, SVS, BVAEB). Használhat azonban választott orvost is (azaz orvost egészségbiztosítási szerződés nélkül). További információ: Látogasson el orvoshoz: Költségek és önrészek.

A vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos további információkért forduljon egészségbiztosítójához, amelyet például a társadalombiztosítási webhelyen talál.

Ajánlott: