A Portál Hipertóniát (portális Magas Nyomás) általában Májcirrózis Okozza. Fizikai és Mentális Kényelmetlenséget Is Okozhat

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-08-25 11:04

Portál hipertónia (portál hipertónia)

A portális véna (Vena portae) az az ér, amely a hasi szervek (gyomor, vékonybél, a vastagbél részei, hasnyálmirigy, lép) vénás vérét viszi a májba. Ott a tápanyagok metabolizálódnak, és sok, a szervezetre mérgező anyag átalakul és kiválasztódik. Különböző betegségek lelassíthatják vagy megszakíthatják a portális véna véráramlását, és ezáltal növelhetik annak vérnyomását. A vér a máj előtt támaszkodik. A vérnek úgynevezett kollaterális áramkörökön keresztül más vénákon keresztül áramolnia kell a szívbe, megkerülve a májat. Ez azt jelenti, hogy olyan anyagok maradnak a véráramban, amelyeket valójában a májban kell lebontani, majd kiválasztani vagy metabolizálni. Ezenkívül a biztosíték keringésének vénái nem alkalmasak ilyen nagy mennyiségű vér szállítására. Ennek életveszélyes következményei lehetnek.

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Milyen okai vannak a portál hipertóniának?
• Melyek a tünetek?
• Hogyan történik a diagnózis felállítása?
• Hogyan kezelik a portál hipertóniát?
• Hogyan lehet megakadályozni a portál hipertóniáját?
• Kit kérdezhetek?
• Hogyan térítik meg a költségeket?

Milyen okai vannak a portál hipertóniának?

A portális vénában a vérnyomás általában magasabb, mint az alsó vena cava-ban, amelybe a máj vénáiból a vér áramlik. Legfeljebb öt Hgmm nyomáskülönbség normális. A portális hipertónia (portális véna magas nyomása) alatt nagyobb nyomáskülönbségeket értenek. Enyhe portális hipertónia esetén a különbség hat-kilenc Hgmm. Az e feletti értékek kifejezett portál hipertóniát jeleznek. Még akkor is, ha a portális vénában a nyomás meghaladja a tizenkét Hgmm-t, ez megfelel a kifejezett (klinikai) portális hipertóniának. Ezen határ felett szekunder betegségek alakulnak ki.

A portál hipertónia általában a máj cirrhosisának eredménye. Ausztriában ennek oka gyakran az alkoholfogyasztás. A máj cirrhosisának tipikus oka a krónikus vírus okozta májgyulladás (hepatitis B vagy C) is.

Esetenként a májerek rendellenes változásainak vagy a kapu vénájának elzáródásának (pl. Trombózis) az oka. A máj elvezetésének akadálya, például az alsó vena cava trombózisa vagy a szívelégtelenség (szívelégtelenség) esetén a vér torlódása miatt, portális hipertóniát okozhat. Nagyon ritka ok a máj szarkoidózisa vagy a máj áttétjei.

Melyek a tünetek?

Maga a portál hipertónia általában nem okoz tüneteket, de későbbi szövődményeket okoz.

Mivel a vér a portális vénán keresztül már nem tud elegendő mértékben a májba áramolni, a vér megkerülésével új vérutak alakulnak ki a hasi vénáktól a szívig (collateralization). Az ezekben a mellékáramkörökben lévő vénák nem alkalmasak nagy mennyiségű vér szállítására, és hajlamosak visszérré fejlődni. Ezek a vénák megtalálhatók a köldök körüli hasfalon (caput medusae), a gyomor és a nyelőcső (nyelőcső) mentén, valamint a végbél területén (aranyér).

A legveszélyesebb szövődmény az ilyen visszértörés. A nyelőcsőben lévő erek gyakran érintettek. Úgynevezett akut nyelőcső varicealis vérzés alakul ki. Ez fájdalom nélkül hatalmas, életveszélyes vérzéshez vezethet a nyelőcső nyálkahártyájának megnagyobbodott vénáiból. A gyomorban feltörő vénák szintén súlyos vérzést okozhatnak. Vér hányása lehet. A hányás lehet piros vagy fekete. A székletben lévő fekete vér (kátrányos széklet) szintén megfigyelhető, amikor a nyelőcsőben vagy a gyomorban vénák véreznek. Ha az aranyér elvérzik, friss, vörös vérlerakódások jelennek meg a székleten.

A portál hipertónia egyéb lehetséges következményeinek tünetei:

• Az ascites (ascites) a has kerületének megnövekedéséhez és esetleg hasi fájdalomhoz vezet;
• Panaszok a méregtelenítési funkciók korlátozása miatt, valamint a hormonok, idegen anyagok és gyógyszerek metabolizmusa a májban (pl. Kábítószer-túladagolással vagy máj-encephalopathiával kapcsolatos panaszok);
• A lépben a vér visszaáramlása miatt felmerült panaszok: fokozott lebomlás és ezáltal a vérsejtek hiánya (vérszegénység, leukocitopénia) és a vérlemezkék (thrombocytopenia).

Hogyan történik a diagnózis felállítása?

A fizikális vizsgálat során az orvos képes lehet azonosítani a hasi területen a bőrön keresztül csillogó vénákat (vénajelzéseket), ritkábban a köldök körüli visszereket (caput medusae), megnagyobbodott lépet vagy asciteset.

Ha olyan állapotot találnak, amely portális hipertóniát okozhat, az orvos ellenőrzi, hogy fennáll-e:

• A portális véna és az alsó vena cava közötti vérnyomás-különbség közvetett módon elvégezhető a máj vénájában végzett speciális vérnyomásmérések révén. Ezeket a méréseket vénás katéteren keresztül végezzük. Az ultrahang vagy a számítógépes tomográfia szintén információt nyújt.
• A varicusokat, a vérzést és a gyomor nyálkahártyájának változásait endoszkóposan határozzák meg egy nyelőcső-gasztro-duodenoszkópia segítségével. Ezt a vizsgálatot rendszeres időközönként megismétlik.

Hogyan kezelik a portál hipertóniát?

Az orvos melyik terápiát választja, egyénileg dől el. Elsősorban a megfelelő alapbetegséget (pl. Hepatitis C, alkohollal összefüggő májcirrhosis vagy portális véna trombózis) kezelik.

Figyelembe kell venni minden olyan patogén változást, mint a tápanyaghiány, a vérzésre való hajlam és a rizikófaktorok a máj teljesítményére, de a szív- és érrendszerre is.

A másodlagos betegségek megelőzése a portál hipertóniában szenvedő betegek ellátásában is nagyon fontos.

A gyomor- vagy nyelőcsővarikációk endoszkópos vagy gyógyszeres kezelése csökkentheti a varicealis vérzés kockázatát. Az orvos erre béta-blokkolót írhat fel. A varikumok (ligatúra) összehúzódása az endoszkópia részeként is lehetséges.

Ha a válasz nem megfelelő, fontolóra vehetik a port és a vénás vérkeringés közötti bizonyos stent-kapcsolatokat a májból a szívbe.

Az intrahepatikus portoszisztémás (stent) söntben (TIPS / TIPSS) egy műanyag csövet helyeznek el a nagy nyaki vénán keresztül ultrahang vezérléssel. Ez a májba és a májszöveten keresztül a kapu vénájába (vena portae) kerül. Egy fémcsövet (stentet) (néha többet) helyeznek a műanyag csőre, és rögzítik a májban. Ez nyitva tartja a portális véna és a májvénák közötti kapcsolatot. A vér a májszövetből a máj vénáin keresztül az alsó vena cava-ba (alsó vena cava) áramlik. A portális véna és a máj vénája közötti kapcsolat lehetővé teszi a túlterhelt vér elvezetését, megkerülve a máj szövetét.

A peritoneovenous shunt (PVS) létrehozása szintén lehetőség. Ez kapcsolatot teremt a has és a felső vena cava (superior vena cava) között. Ez lehetővé teszi a hasból származó folyadék visszatérését a vérrendszerbe.

Ez a két sönt azonban növeli a máj encephalopathia kialakulásának kockázatát. Mindezek az intézkedések csak kis mértékben javítják a hosszú távú prognózist.

Májátültetés elvégezhető, ha súlyos májbetegsége van. A portál hipertónia általában transzplantáció után visszafejlődik.

Hogyan lehet megakadályozni a portál hipertóniáját?

Azokat a betegségeket, amelyek portál hipertóniához vezethetnek, a lehető leggyorsabban és következetesebben kezelik a portál hipertónia kialakulásának megakadályozása érdekében.

Májbetegség esetén szintén erősen ajánlott tartózkodni az alkoholtól (alkoholmegtartóztatás). A májkárosodás súlyosságától függően a máj kóros elváltozásai visszafejlődhetnek, leállíthatók, vagy legalábbis lelassulhatnak az alkoholfogyasztás következtében.

Kit kérdezhetek?

A májcirrhosis következtében kialakuló portális hipertónia diagnosztizálása és kezelése a következő létesítményekben lehetséges:

• speciális kórházi ambuláns osztály, pl. hepatológiai ambuláns osztály,
• Belgyógyászati vagy Gasztroenterológiai és Hepatológiai Tanszék,
• Pénzügyi ambuláns klinikák speciális hepatológiai klinikákkal,
• Magánorvosi területen: Belgyógyász szakorvos, mély hepatológiai ismeretekkel.

Hogyan térítik meg a költségeket?

Az összes szükséges és megfelelő diagnosztikai és terápiás intézkedést az egészségbiztosítási szolgáltatók átveszik. További információt a Mennyibe kerül a kórházi tartózkodás alatt talál. A rezidens orvos vagy a járóbeteg-szakrendelés általában közvetlenül az egészségbiztosítási szolgáltatóval számol. Bizonyos egészségbiztosítási szolgáltatóknál előfordulhat, hogy önrészt kell fizetnie (kezelési hozzájárulás) (BVAEB, SVS, SVS, BVAEB). Használhat azonban választott orvost is (azaz orvost egészségbiztosítási szerződés nélkül). További információt a Mennyibe kerül a kórházi tartózkodás, az orvoslátogatás részben talál: a költségek és az önrészek.

Bizonyos nem gyógyszeres kezelésekhez (pl. Fizikoterápia) - bizonyos esetekben csak akkor, ha elérnek egy bizonyos szintet - szükség lehet az egészségbiztosítás szolgáltatójának jóváhagyására.

Bizonyos szolgáltatások (pl. Gyógyászati segédeszközök és gyógyászati segédeszközök) esetében - az egészségbiztosítási szolgáltatótól függően - a betegek önköltségeit biztosítják. A legtöbb egészségbiztosítási szolgáltató engedélyt ad, néha az orvosi segítség típusától függően. Az orvosi rendelvény díját „készpénzre” kell fizetni. A vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos további információkért forduljon egészségbiztosítójához, amelyet például a társadalombiztosítási webhelyen talál.