Tartalomjegyzék:
- Laboratóriumi eredmények: A vér "működése"
- Miből készül a vér?
- Vörösvérsejtek (eritrociták)
- Fehérvérsejtek (leukociták)
- Vérlemezkék (trombociták)
- Hol készül a vér?
- Mi a vérplazma?

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-24 12:25
Laboratóriumi eredmények: A vér "működése"
A vér a legfontosabb testfolyadék, amely nőknél legfeljebb 4,5, férfiaknál legfeljebb öt liter (70 kg-os testtömeggel) tartalmaz. A vér szilárd (vérsejtek) és folyékony (plazma) anyagokból áll, és a vér funkciói ezeken az összetevőkön alapulnak.
A vér egyik legfontosabb feladata az oxigén és a tápanyagok szállítása a perifériás szövetekbe és sejtekbe. Másrészt a szén-dioxid és az anyagcseretermékek a vér útján is eltávolulnak. Ezenkívül a vér a test hőszabályozásának transzportközegeként is funkcionál, és számos más feladatot is ellát a jelátvitel (pl. Hormonrendszer) és a szervezet immunvédelme összefüggésében.
navigáció
- olvasson tovább
- többet a témáról
- Tanácsok, letöltések és eszközök
- Miből készül a vér?
- Vörösvérsejtek (eritrociták)
- Fehérvérsejtek (leukociták)
- Vérlemezkék (trombociták)
- Hol készül a vér?
- ">Mi a vérplazma?
">
">
Miből készül a vér?
A vér nem csak folyadék. Az orvostudományban ezt a legfontosabb emberi testfolyadékot önálló szervként tekintik. Ennek megfelelően például a vérátömlesztés szervátültetéssel is rendelkezik.
A testben lévő vér feladatait a különböző vérkomponensek végzik:
- Vörösvérsejtek: oxigént és szén-dioxidot hordoznak.
- Fehérvérsejtek: megvédik a testet a baktériumoktól, gombáktól, vírusoktól és parazitáktól.
- Trombociták: aktiválják a véralvadást sérüléseknél.
- Vérplazma: tápanyagokat és anyagcsere termékeket szállít, és fontos szerepet játszik a véralvadásban.
Vörösvérsejtek (eritrociták)
A vér vörös színét kizárólag szilárd (sejtes) komponensei - a vörösvérsejtek (eritrociták) - okozzák. Ezek a véráramban lebegő sejtek, amelyek mikroszkóp alatt kis korongoknak tűnnek.
A vörösvérsejtek legfontosabb funkciója az oxigén szállítása. Ebből a célból élénk gázcsere zajlik a tüdőben, amelynek során az eritrociták oxigénnel dúsulnak. Most a véráramon keresztül eloszlanak a testben, és így oxigénnel látják el a sejteket és szöveteket.
Másrészt a vérben felhasznált oxigént szénsav formájában visszavezetik a tüdőbe, és kilégzik CO 2- ként (szén-dioxid). Ebben az értelemben a tüdő fontos eliminációs szerv a szervezetben lévő felesleges savak számára.
Fehérvérsejtek (leukociták)
A fehérvérsejtek (leukociták) gyulladásos sejtek. Feladatuk a szervezet védelme a baktériumoktól, vírusoktól, parazitáktól és gombáktól. Vannak bizonyos típusú leukociták, amelyek mindegyikének más feladata van, de ezek a sejtek szorosan együttműködnek (kölcsönhatásban vannak):
- Granulociták: Védekezés mikroorganizmusok (baktériumok), fertőzött sejtek, idegen anyagok (pl. Pollen) ellen.
- Limfociták (gyakran immunsejtek is): antitestek képződése és a fertőzött sejtek elpusztítása.
- Monociták (szintén megsemmisítő sejtek): kölcsönhatás granulocitákkal és limfocitákkal.
Vérlemezkék (trombociták)
A vörös és fehér vérsejteken kívül vannak vérlemezkék (trombociták) is. Ezek azonban nem teljes sejtek, sokkal inkább a véralvadáshoz szükséges sejttöredékek.
Hol készül a vér?
Egészséges felnőtteknél a vérsejtek és a vérlemezkék fő termelőhelye a csontvelő. A limfociták kivétel. Felnőtteknél ezek a csontvelőben (B limfociták) és a csecsemőmirigyben (T limfociták) képződnek. Ezután a másodlagos nyirokszervekbe szállítják őket:
- Lép,
- Nyirokcsomók,
- Mandulák (mandulák),
- Bélnyálkahártya stb.
Mi a vérplazma?
A vérplazma az a folyadék, amelyben a vérsejtek úsznak. Ez a rendkívül összetett folyadék nagyszámú oldott anyagot tartalmaz, és sokféle funkcióval rendelkezik.
A vérplazma összetétele összetett, ezért a test csak az összetevők kisebb ingadozásait képes tolerálni. A vérkémia bruttó változásai - a pH-érték, az elektrolitok stb. Életveszélyes állapotokhoz, például szívritmuszavarokhoz vagy akár szívelégtelenséghez vezethetnek.
A plazma különféle feladatainak első helyén a transzport áll. Ezúttal nem gázokból (lásd vörösvértestek), hanem tápanyagokból és anyagcsere-termékekből. A vérplazma funkciói a következők:
Tápanyagok szállítása
- Szénhidrátok vércukor (glükóz) formájában,
- Diétás fehérje aminosavak formájában,
- Zsírok vérzsírok formájában (koleszterin és trigliceridek): Különösen a zsírok speciális fehérjéhez kötött transzportformákat igényelnek, hogy a vérben ne képződjenek zsírcseppek. Ennek megfelelően a vérben lévő zsírok a fehérjékhez kötődnek és lipoproteinek (HDL, LDL stb.) Formájában szállulnak.
- A metabolikus végtermékek eltávolítása a kiválasztó szervek májába és veséjébe: karbamid, húgysav, bilirubin, kreatinin stb.
Alvadási faktorok szállítása
A véralvadást a májban termelődő nagyszámú plazmafehérje közvetíti, és ez az egész rendszer a plazma, a vérlemezkék és az érfalak (az úgynevezett endothelium) komplex kölcsönhatásában működik.
Sav / bázis és elektrolit egyensúly
A vér kiegyensúlyozott sav / bázis egyensúlya az egészség szempontjából is fontos. Az elektrolitoknak (nátrium, kálium, klorid, magnézium, kalcium, foszfát) szintén egyensúlyi állapotban kell lenniük, amelyet a test pontosan irányít.
Egyéb szállítási funkciók
Hormonokat, gyógyszereket, gyulladásos anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat és még sok minden más a vérben is hordoz. Végül is a vérben lévő speciális enzimek aktivitása a szervek (máj, szív, izmok, csontok stb.) Működését tükrözi.
Információkat találhat a Vér: Alapvető információk alatt is.