Laboratóriumi Eredmények és Megelőző Vizsgálat

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-11-27 18:20

Laboratóriumi eredmények és megelőző vizsgálat

A laboratóriumi értékek fontos információkat nyújthatnak a betegségekről vagy a kockázati tényezőkről. Egyrészt a laboratóriumi értékek segítenek megerősíteni az orvos által feltételezett diagnózist.

Másrészt laboratóriumi értékek segítségével sok esetben kizárható egy bizonyos betegség jelenléte is, például ha az érintett betegnek normál laboratóriumi lelete van. Az orvostudományban ezt úgynevezett laboratóriumi diagnosztikai "szűrésnek" nevezik, ahol a "szűrés" kifejezés egy vizsgálati módszer minőségére utal a helyes eredmény nagy megbízhatósággal történő meghatározására. A megelőző vizsgálatokkal összefüggésben a laboratóriumi értékek általában könnyen használható diagnosztikai műszert jelentenek, nagy költséghatékonysággal.

Vért, vizeletet és székletet használnak elsősorban vizsgálati anyagként. De az úgynevezett "Pap-kenet" a rákmegelőzés szempontjából is rendkívül fontos.

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Óvintézkedési célok - amikor a laboratóriumi értékeknek van értelme
• Milyen gyakran kell laboratóriumi értékeket gyűjteni?
• ">Mely laboratóriumi értékeket vizsgálják?

>

• Vigyázzon a „tumor marker” kifejezéssel!
• A laboratóriumi eredmények és különösen a betegségek megelőzése

>

Általában a laboratóriumi értékek segítenek számos olyan betegség korai felismerésében, mint a szív- és érrendszeri, anyagcsere (pl. Diabetes mellitus) és a rák. Ezenkívül a laboratóriumi értékek utalhatnak a kockázatos életmódra vagy az egészségre való veszélyre.

Óvintézkedési célok - amikor a laboratóriumi értékeknek van értelme

A laboratóriumi értékek értékes információkat nyújthatnak gyakori betegségek vagy kockázati konstellációk esetén. A laboratóriumi értékek azonban csak a teljes megelőző program részét képezik. Ennek megfelelően a megfelelő referencia-tartományon kívül eső laboratóriumi értékeket részletesen meg kell vitatni a kezelőorvossal.

Ezekkel a megelőző ellátási célokkal a laboratóriumi értékek fontos információkat nyújtanak az orvosok és a betegek számára:

• A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése,
• Metabolikus betegségek (pl. Cukorbetegség) diagnosztizálása és megelőzése,
• (Alkoholos) májbetegségek megelőzése,
• A rák korai felismerése.

Milyen gyakran kell laboratóriumi értékeket gyűjteni?

A megelőző vizsgálat során a laboratóriumi értékek ellenőrzésének gyakorisága a következő:

• 18 és 40 éves kor között:

  Háromévente ellenőrizze,

• 40 éves kortól:

  Kétévente ellenőrizze,

• 50 éves kortól:

  • Immunocitokémia: Egyes daganatos sejtekkel (kenetben, szúrásokban stb.) A daganat markerek festéssel detektálhatók a sejt felületén vagy a sejtmagban,
  • Immunhisztokémia: Daganatos markerek kimutatása a szöveti struktúrában a tumorsejteken vagy azokon belül.

Mely laboratóriumi értékeket vizsgálják?

Számos olyan laboratóriumi vizsgálat létezik, amelyek fontos információkkal szolgálhatnak a diagnózis felállításához. A vérvétel gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Meg kell azonban jegyezni, hogy be kell tartani az úgynevezett preanalytics fontos szabályait - pl.

• A diagnózis megerősítése (a tumor típusának megerősítése),
• Követés (a betegség előrehalad, változatlan marad vagy javul?),
• Relapszus kimutatása (pl. A tumor kiújulása elsősorban sikeres kezelés után).

A megelőző vizsgálat során a következő laboratóriumi értékeket hajtják végre:

Vércukor meghatározás: A cukorbetegség (diabetes mellitus) jelenlétét illetően

• Vérzsírok (trigliceridek, teljes koleszterin, HDL és LDL koleszterin): A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát tekintve.
• Gamma-GT: Az alkohollal összefüggő májbetegségek jelenlétét illetően.
• Pap-kenet (nőknek): A pap-kenet fontos a méhnyakrák korai felismerése szempontjából.
• PSA vizsgálat (férfiak számára): Ezt csak a beteg kifejezett kérésére végezzük, miután a kezelőorvos megfelelő tájékoztatást kapott.

Vigyázzon a „tumor marker” kifejezéssel

A laboratóriumi orvostudományban a „tumormarker” kifejezés félrevezető és problémás kifejezés a betegek, de sok szakember (olvasd: orvos) számára is.

Ennek oka az a tény, hogy néhány jóindulatú betegségben gyakorlatilag az összes tumormarker megemelkedhet:

• gyulladás (pl. tüdőgyulladás) esetén,
• fertőzésekkel (pl. húgyúti fertőzés),
• sérülések, műtétek, vizsgálatok stb. után (pl. prosztata vizsgálat után).

A rákszűrés vagy a rákdiagnosztika során mindig pontosan, lépésről lépésre be kell tartani a tervet.

1. szakasz: indikáció a rák diagnosztikájához

• Megelőző orvosi ellenőrzés: pl. PAP teszt méhnyakrák esetén vagy kolonoszkópia vastagbélrák esetén.
• A szembetűnő korábbi megállapítás további pontosítása: például árnyékolás a tüdőröntgenben vagy gyanús nyirokcsomó-duzzanat stb.

2. szakasz: Morfológiai tumor diagnózis

• Rákos sejtek mikroszkópos kimutatása (citológia),
• rákos szövet mikroszkópos bizonyítéka (szövettan.

3. szakasz: A tumor markerek meghatározása (sejtdaganat markerek, szövetdaganat markerek, vérdaganat markerek)

• Daganatos markerek kimutatása a sejteken és a szöveteken speciális festési technikákkal:

  • Immunocitokémia: Egyes daganatos sejtekkel (kenetben, szúrásokban stb.) A daganat markerek festéssel detektálhatók a sejt felületén vagy a sejtmagban.
  • Immunhisztokémia: Daganatos markerek kimutatása a szöveti struktúrában a tumorsejteken vagy azokon belül.

• A daganatmarkerek kimutatása a vérben ("vérdaganat-markerek") csak a második szint befejezése után van értelme. Ezek a "laboratóriumi tumor markerek" segítenek:

  • A diagnózis megerősítése (a tumor típusának megerősítése),
  • Követés (a betegség előrehalad, változatlan marad vagy javul?).
  • Relapszus kimutatása (pl. A tumor kiújulása elsősorban sikeres kezelés után).

A rák gyanújának megelőzésére vagy tisztázására vonatkozó lépésenkénti terv segítségével az egyes 1-3 lépéseket mindig pontosan úgy kell megtenni, mint a lépcsőknél - mégpedig egymás után.

A laboratóriumi eredmények és különösen a betegségek megelőzése

A szűréshez számos laboratóriumi tesztet javasolnak szív- és érrendszeri, anyagcsere- és rákbetegségekre. Ezek a vizsgálatok segítenek a kockázati tényezők és betegségek korai felderítésében.

Szív- és keringési betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek (angina pectoris, szívroham, stroke stb.) Megelőzésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok során a lipid anyagcserezavarok korai felismerése a legfontosabb. Erre a célra a következő laboratóriumi értékeket (vér lipidek) gyűjtik:

• Triglicerid meghatározása (éhomi vérminta!),

• Koleszterin meghatározása:

  • Összes koleszterin,
  • HDL és LDL koleszterin,
  • A teljes koleszterin és a HDL koleszterin aránya.

A lipidanyagcsere-rendellenességek (a vér lipidszintjének növekedése) és az arterioszklerózis klinikai megnyilvánulása (érrendszeri meszesedés) közötti kapcsolatot orvosilag bizonyítottnak tekintik.

A szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezői a megnövekedett vérzsírszint mellett:

• Túlsúly,
• Mozgásszegény életmód,
• Füst,
• Magas vérnyomás (magas vérnyomás)
• Cukorbetegség (diabetes mellitus) és
• Köszvény.

Diabetes mellitus

A diabetes mellitus megelőzésében a személyes kockázat meghatározása a legfontosabb.

A megelőző orvosi ellenőrzés két szakaszban zajlik:

• A vércukorszint mérése az ujjhegyről származó kapilláris vérből vagy a vénás vérből.

  Vércukor-határértékek: nem éhgyomorra (200 mg / dl), éhgyomorra (126 mg / dl); Józannak minősül az, aki a mérés előtt nyolc-14 órán át nem evett vagy dohányzott

• A szűréshez nincs szükség a HbA1C értékre.

A diagnózis megerősítése a vércukorszint túllépésekor:

A diabetes mellitus diagnózisát életkortól és nemtől függetlenül úgy állapítják meg, hogy legalább két különböző napon megmérik az éhomi vércukorszint többszörösét

Ha a klinikai kép gyanús, és a mérési eredmények ellentmondanak, akkor a diagnózis orális glükóz tolerancia teszt segítségével is felállítható.

Megjegyzés A tesztcsíkkal történő meghatározás nem alkalmas diagnózis felállítására.

Részletes információk a diabetes mellitusról.

Májbetegség (alkoholizmus)

A krónikus alkoholfogyasztás a májbetegségek legfőbb oka. Az alkoholfogyasztás mérgező (májkárosító) határa hosszabb ideig (hónapoktól évekig)

• nőknél napi 20 grammal és
• férfiaknál napi 40 grammal.

Megjegyzés Fél liter sör (egy bögre) 20 gramm alkoholt tartalmaz.

Az alkohol-toxikus májkárosodás három szakaszban halad:

• tiszta zsírmáj,
• alkoholos zsírmáj hepatitis,
• Májzsugorodás.

A tiszta zsírmáj szakaszában célszerű meghatározni a gamma GT-t. Ez a laboratóriumi érték nem pontos. Néhány beteg számára azonban a gamma GT meghatározása megkönnyítheti az alkoholfogyasztás problémájának kezelését az orvos-beteg beszélgetés során.

Részletes információk a következőkről:

• Májbetegség is
• Alkoholfüggőség.

Rákok

A következő laboratóriumi vizsgálatok nagyon fontosak a rákszűrés szempontjából:

Az okkult vér éves szűrése a székletben 50 éves kortól a vastagbél- / végbélrák megelőzése érdekében. Ez a vizsgálat elvégezhető otthon vagy az orvosi rendelőben.

Pap-kenet a méhnyakrák korai felismeréséhez. A méhnyakrák szűrése ajánlott minden 18 év feletti nő számára:

• három évenként 40 év alatt,
• kétévente több mint 40 éves.

A kenetet nőgyógyászok végzik, és az anyagot citológiai laboratóriumba küldik.

Prosztata rák szűrés:

• A prosztatarák korai felismerésének szisztematikus rutinszűrése digitális rektális vizsgálattal és / vagy a vérben lévő tumorjelzők (PSA) segítségével a nemzetközi orvosi ismeretek alapján jelenleg nem ajánlott.
• A világ minden tájáról minden olyan tény, amely a mai napig ismertté vált, a prosztatarák korai felismerésének minden 50 év feletti férfit érintő tömeges szűrése ellen szól.
• Azokat az 50 év feletti férfiakat, akik az orvos tájékoztatása után PSA-tesztet szeretnének elvégezni a megelőző orvosi ellenőrzés során, kifejezett kérésükre az urológiai szakorvoshoz kell irányítani.

Részletes információk a rákról.