Farmakogenetika - Farmakogenomika

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-11-27 18:20

Farmakogenetika - Farmakogenomika

A gyógyszerek (az úgynevezett „gyógyszerek”) hatékonysága nemcsak a megfelelő hatásmechanizmustól és a beadott dózistól függ, hanem a gyógyszer metabolizmusától is a szervezetben. A központi szerv ebben az összefüggésben a máj. Az epe termelésével kapcsolatos funkciója mellett a májnak általában fontos funkciói vannak az anyagcserében (úgynevezett "anyagcsere"). Ez egyrészt befolyásolja az élelmiszerek anyagcseréjét, amelyek általában fehérjékből, szénhidrátokból, zsírokból, vitaminokból és nyomelemekből állnak. Másrészt a máj olyan anyagokat is metabolizál, mint például gyógyszerek, gyógyszerek, méreganyagok és még sok más. Emiatt a májnak fontos szerepe van a test méregtelenítésében (úgynevezett „biotranszformáció”).

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Farmakogenetika: mi ez?
• Farmakogenomika: mi ez?

Mivel a máj anyagcseréje nem minden embernél működik ugyanúgy, az ilyen különbségek (például a máj anyagcseréjének sebességét illetően) szintén befolyásolhatják a gyógyszerek hatékonyságát:

• Gyors májcserével (úgynevezett gyors „metabolizálókkal”) rendelkező embereknél bizonyos gyógyszerek gyorsabban lebonthatók és kiválasztódhatnak, ami azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek bizonyos esetekben kevésbé hatékonyak.
• Lassabb máj metabolizmusú embereknél (úgynevezett lassú "metabolizálók") bizonyos gyógyszerek felhalmozódhatnak a szervezetben, ezáltal ezek a gyógyszerek bizonyos esetekben túlságosan hatékonyak lehetnek (a gyógyszer mellékhatásainak gyakoribb előfordulása), sőt a toxinok ("mérgező") értelemben is.
• Ezen kívül vannak olyan gyógyszerek is, amelyeket terápiás hatékonyságukra tekintettel először a máj anyagcseréjével kell átalakítani aktív formájukká. Ezekben az esetekben a késleltetett máj metabolizmus azt jelentheti, hogy a megfelelő gyógyszer gyengén vagy egyáltalán nem hatékony az érintett személy számára.

A máj anyagcseréjét alapvetően számos befolyásoló tényező befolyásolja. Egyrészt bizonyos ételek késleltethetik a máj anyagcseréjét (pl. Grapefruit vagy narancslé), vagy felgyorsíthatják (pl. Orbáncfű). Másrészt a máj metabolizmusának veleszületett („genetikai”) variációi (úgynevezett örökletes tényezők) is szerepet játszanak.

A genetikai anyag orvosi vizsgálatát a gyógyszerek metabolizmusa szempontjából "farmakogenetikának" vagy "farmakogenomikának" nevezik.

Farmakogenetika: mi ez?

A farmakogenetika kifejezés elsősorban az egyes génváltozatok és a gyógyszerek hatékonysága vagy toxicitása közötti összefüggésre utal egy adott egyénnél, amelyet a „személyre szabott” vagy az „egyénre szabott” gyógyszer fogalmak alatt foglalunk össze.

A farmakogenetika orvosi céljai ezért a következők:

• a kábítószer-hatások előrejelzése egy adott személynél,
• a gyógyszer adagjának megfelelő egyéni beállítása,
• a gyógyszer adagolása és hatékonysága közötti egyéni kapcsolat optimalizálása
• a megfelelő gyógyszer nemkívánatos vagy toxikus mellékhatásainak megelőzése.

Farmakogenomika: mi ez?

A farmakogenomika összefüggésében az örökletes elmélet („genetika”) és a gyógyszertudomány („farmakológia”) kapcsolatát tágabban vizsgálják, és már nem az egyes genetikai variációkra és egyénekre vonatkozik, hanem a genetikai felépítés és a gyógyszerek hatása közötti összes aspektusra és összefüggésre vonatkozik. a testen.

A gyógyszer biotranszformációjában az egyik legfontosabb enzimrendszer a citokróm P450 enzimrendszer. Ez a rendszer nagyszámú egyedi enzimet tartalmaz, amelyek több mint 90 százaléka az emberi májsejtekben aktív. Ezenkívül számos ilyen enzim megtalálható a vékonybélben is, ahol a gyógyszerek anyagcseréjével kapcsolatos funkcióikat is fejlesztik.

A citokróm P450 enzimek genetikai vizsgálatának részeként rendszerint bizonyos, már ismert genetikai variációk célzott keresését hajtják végre - úgynevezett „genotipizálást”. Ez azt jelenti, hogy a beteg teljes citokróm P450 enzimrendszerét nem vizsgálják a farmakogenetika összefüggésében. Ehelyett az orvosi kérdéstől és a tervezett gyógyszeres terápiától függően célzottan elemzik az egész enzimrendszer csak egyes citokróm P450 enzimjeinek genetikai anyagát.

A citokróm P450 enzimrendszer (rövidítve „CYP”) egyes enzimjeit (úgynevezett „izoenzimjei”) fel vannak osztva számozott enzimcsaládokra és betűkkel jelölt alcsaládokra. Például a "CYP2C9" enzim az

• "9" citokróm P450 izoenzim,
• a megfelelő "2" családszámból
• és a megfelelő "C" alcsalád.

Ezen enzimek genetikai összetételének vizsgálatával kapcsolatban elemzik a megfelelő izoenzim génváltozatait (úgynevezett "alléljait"), bizonyos allélok (az allélszám csillaggal "*" elválasztva) kimutatásával, a CYP2C9 izoenzim alkalmazásával az orvosi A laboratóriumi eredményeket a következőképpen jelöljük:

• A normális CYP2C9 * 1 génváltozat előfordulása vagy pozitív bizonyítéka vagy
• Csökkent enzimatikus aktivitású CYP2C9 * 2 és / vagy CYP2C9 * 3 génvariáns előfordulása vagy pozitív kimutatása.

A citokróm P450 enzimrendszer mellett számos más olyan enzimrendszer is létezik, amelyek szerepet játszanak a gyógyszerek biotranszformációjában, és bizonyos orvosi kérdések esetén farmakogenetikai vizsgálatok tárgyát képezhetik. Ide tartoznak például a következő enzimek:

• Dihidropirimidin-dehidrogenáz (5-fluorouracil bomlása),
• Tiopurin metiltranszferáz (tiopurinok bomlása),
• K-vitamin epoxid-reduktáz (a K-vitamin metabolizmusának enzime),
• UDP-glükuronozil-transzferáz (az irinotekán lebomlása)
• és még sok más

Ezenkívül léteznek más fehérjéhez kötött transzport, szabályozó és interakciós rendszerek a szervezetben, amelyek szerepet játszanak a gyógyszerek hatékonysága és toxicitása szempontjából, és genetikailag megvizsgálhatók bizonyos orvosi kérdések megfelelő terápiája előtt. Mint fent említettük, ezeket a kapcsolatokat a farmakogenomika ernyő alatt foglaljuk össze, és a jövőben egyre inkább a klinikai és farmakológiai kutatások fontos fókuszpontjait fogják képviselni.