Mi A Parkinson-kór?

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-08-25 11:04

Parkinson-kór: mi ez?

A Parkinson-kór (Parkinson-kór, idiopátiás Parkinson-szindróma, „bénulás”) az idegrendszer olyan betegsége, amely különféle mozgászavarokkal jár. A tünetek az agy bizonyos idegsejtjeinek idő előtti, fokozatos megsemmisülésén alapulnak, ami fontos hírvivő anyagok, különösen a dopamin hiányához vezet. Ezek a degeneratív folyamatok főleg az agy olyan területein zajlanak le, amelyek befolyásolják a mozgásszabályozást, de a hangulat, az alvás és a gondolkodás stb. A betegségek többsége idős korban fordul elő.

A Parkinson-kór nem gyógyítható. Megfelelő terápiákkal azonban a tünetek kezelhetők, és az érintettek életminősége jelentősen javítható. A Parkinson-kór körülbelül 20 000 embert érint Ausztriában.

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Alapinformációk: hírvivő anyagok, mint információhordozók
• Hogyan alakul ki a Parkinson-kór?
• Mi az oka a Parkinson-kórnak?

Alapinformációk: hírvivő anyagok, mint információhordozók

Az idegsejtek (neuronok) hálózatai folyamatosan kommunikálnak egymással az agyban. Csak így teljesíthető az idegrendszer minden alapvető funkciója, például az ingerek és az érzékszervi benyomások feldolgozása, vagy a mozgások és cselekvéssorozatok ellenőrzése. Az információkat elektromos jelként továbbítják egy idegsejtben, továbbítják egyik idegsejtből a másikba, és végül továbbítják a célszervnek (pl. Az izmoknak).

Az egyes idegsejtek közötti érintkezési pontokat szinapszisoknak nevezzük. A messenger anyagok, az úgynevezett neurotranszmitterek információhordozóként szolgálnak két idegsejt között: Ezeket egy idegsejt (a küldő idegsejt) képezi tartalékban, és kis buborékokban (vezikulákban) tárolódik. Ha jelet kell továbbítani, a vezikulák kiürülnek és felszabadítják a hírvivő anyagokat. Ezek kikötnek a befogadó idegsejt receptorain, és így továbbítják a jelet. Nem sokkal a jelátvitel után a szinapszis kész megismételni ezt a folyamatot és átadni egy új ingert.

A különféle neurotranszmitter rendszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az idegrendszeren belüli információátvitel zökkenőmentesen működjön. Az ezeken a rendszereken belüli rendellenességek különböző klinikai tünetekhez vagy betegségekhez vezethetnek.

Hogyan alakul ki a Parkinson-kór?

Parkinson-kórban az agy bizonyos idegsejtjei, amelyek a hírvivő anyagot, a dopamint termelik, egyre inkább elpusztulnak. Ezek az idegsejtek az úgynevezett fekete anyagban (substantia nigra) találhatók a középagyban. Idegfolyamatok kötik össze őket más agyi régiókkal, például a corpus striatummal a bazális ganglionokban, amely egy magterület a cerebrum mélységében. Itt tárolják és szabadítják fel a dopamint, ha szükséges.

Többek között a dopamin felelős a mozgások irányításáért: elősegíti az elektromos impulzusok továbbítását az agyból az idegeken keresztül az izmok felé. A test minden önkéntes izommozgását az idegfolyamatok összetett hálózata koordinálja, amely a striatumból az agy más részeibe ágazik. A dopamin döntő szerepet játszik az agy jutalmazási központjának motivációjában és viselkedésében is.

A substantia nigra sejtjeinek megsemmisülése és az ezzel járó dopaminhiány működési zavarokhoz vezet az agy különböző régióiban. Más neurotranszmitter rendszerek is érintettek, ideértve:

• Kolinerg rendszer (transzmitter acetilkolin): felelős többek között az agy figyelemének és ingerlékenységének ellenőrzéséért az alvás és ébrenlét ritmusa alatt, és döntő szerepet kell játszania a plaszticitás és a tanulás szempontjából is.
• Szerotonerg rendszer (transzmitter szerotonin): befolyásolja például a fájdalomérzetet, az alvási és ébrenléti ritmust, valamint a hangulatot, és az egyik "boldogsághormon" -nak számít.

Parkinson-kórban a különféle mozgászavarok mellett egyéb kísérő tünetek is jelentkezhetnek. További információ a témáról: Parkinson-kór: tünetek.

Mi az oka a Parkinson-kórnak?

A substantia nigra idegsejtjeinek halálának oka még mindig nem ismert. A Parkinson-kórt ezért idiopátiás Parkinson-szindrómának (IPS) is nevezik (idiopátiás = ismert ok nélkül).

A diagnózist a legtöbb esetben 50–70 éves kor között állapítják meg. Az érintettek tíz százalékában a diagnózist 40 éves kor előtt, amikor a Parkinson-kór korán megkezdődik. Ha a betegség 21 éves kora előtt jelentkezik, akkor fiatalkori Parkinson-kórnak hívják. A férfiak valamivel gyakrabban érintettek, mint a nők.

Parkinson-szindrómák

A Parkinson-kór mellett vannak más, hasonló tünetekkel rendelkező szindrómák (atipikus Parkinson-szindrómák), amelyek okaikban és klinikai lefutásukban különböznek. Összességében a következő formákat foglaljuk össze a Parkinson-szindróma kifejezés alatt:

• Idiopátiás Parkinson-szindróma (IPS), Parkinson-kór; az összes Parkinson-szindróma körülbelül 75 százaléka,
• a Parkinson-szindróma genetikai vagy családi formái; A Parkinson-szindrómák körülbelül egy százalékában örökletes genetikai változások mutathatók ki,
• Parkinson-szindrómák más neurológiai betegségek összefüggésében (pl. Többszörös rendszer atrófia, progresszív szupranukleáris bénulás),
• Másodlagos Parkinson-szindrómák, amelyeket azonosítható ok vált ki, például gyógyszeres kezelés, agydaganatok, keringési rendellenességek az agyban, sérülések, toxinok (pl. Szén-monoxid, mangán), agyi gyulladás vagy keringési rendellenességek, anyagcsere-rendellenességek (pl. Hypoparathyreoidismus az agy meszesedésével).

Megjegyzés Az orvos gondos diagnosztikával képes megkülönböztetni. Ez lehetővé teszi számára, hogy felmérje, melyik terápia a legalkalmasabb az egyes esetekben.