Tartalomjegyzék:
- Parkinson-kór: terápia
- Hogyan zajlik a Parkinson-kór gyógyszeres kezelése?
- Hogyan zajlik a Parkinson-kór nem gyógyszeres kezelése?
- Kit kérdezhetek?
- Hogyan fedezik a költségeket?

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-11-27 18:20
Parkinson-kór: terápia
A Parkinson-kór kezelése gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiákból áll. Minden intézkedés célja a tünetek ellenőrzése és enyhítése, valamint a késői szövődmények előfordulásának késleltetése. Ennek lehetővé kell tennie az érintettek számára, hogy hosszú ideig jó életminőségű, nagyrészt önálló életet éljenek családjukban, munkájukban és társadalmukban.
Különösen a betegség korai szakaszában a Parkinson-kór tünetei általában jelentősen enyhíthetők. Az előrehaladott stádiumokban a kezelés egyre nehezebbé válik, és a terápiák lehetséges mellékhatásai is idővel növekednek. A kezeléseket folyamatosan az egyénhez kell igazítani.
navigáció
- olvasson tovább
- többet a témáról
- Tanácsok, letöltések és eszközök
- Hogyan zajlik a Parkinson-kór gyógyszeres kezelése?
- Hogyan zajlik a Parkinson-kór nem gyógyszeres kezelése?
- Kit kérdezhetek?
- Hogyan fedezik a költségeket?
Hogyan zajlik a Parkinson-kór gyógyszeres kezelése?
A Parkinson-kórban alkalmazott gyógyszereket úgy tervezték, hogy pótolják az agy dopaminhiányát. Csökkenthetik a tüneteket, de nem tudják visszafordítani az agy károsodását. Ez sem állíthatja meg a betegség progresszióját. Ennek eredményeként a gyógyszeres kezelés néhány év után gyakran már nem hatékony.
A gyógyszerek kezelésében a következő hatóanyag-osztályokat alkalmazzák:
L-dopa (levodopa)
Az L-Dopa a leghatékonyabb gyógyszer a Parkinson-kór kezelésében, és a betegség minden szakaszában alkalmazzák. Az L-Dopa a dopamin előfutára, és az agyban dopaminná alakul. Az orális standard készítmények kapszulák vagy tabletták formájában kaphatók, a szokásos, gyors vagy késleltetett hatással.
Az L-Dopát mindig fix kombinációban, úgynevezett dopa dekarboxiláz inhibitorral adják be. Ez lelassítja az L-dopa dopaminná bomlását a vérben, azaz megakadályozza, hogy az L-dopa dopaminná alakuljon, még mielőtt az agyba is eljutna. Egyrészt növeli a dopamin elérhetőségét az agyban, másrészt csökkenti a dopamin nemkívánatos hatásait.
Megjegyzés A fehérjében gazdag étel késleltetheti az L-Dopa felszívódását, csökkentheti annak plazmaszintjét és elérhetőségét az agyban. Ezért az L-Dopát lehetőleg legalább egy órával étkezés előtt vagy után kell bevenni.
Az L-Dopa lehetséges mellékhatásai közé tartozik az émelygés és étvágytalanság, álmosság, szédülés és depresszió, hallucinációk és zavartság. Hosszú távú terápiában motoros szövődmények jelentkezhetnek. Ide tartoznak a hatékonyság ingadozásai (ingadozások), amelyek azért merülnek fel, mert az eredményesség idővel csökken, ingadozik vagy késéssel jelentkezik. A túlzott mozgások (akaratlan mozgások, rángások stb.) Szintén az úgynevezett L-Dopa késői szindrómához tartoznak. Ezeket L-dopa által kiváltott dyskinesiáknak nevezik.
Dopamin agonisták
A dopamin-agonisták olyan gyógyszerek, amelyek kémiailag nagyon hasonlítanak a dopaminhoz és utánozzák annak hatásait. Közvetlenül stimulálják az agy dopamin receptorait, és a betegség minden szakaszában alkalmazhatók.
Egyetlen kezelésként elsősorban fiatalabb betegeknél alkalmazzák, mivel a hosszú távú terápia eredményeként nagyobb a motoros szövődmények kockázata. Ezenkívül a dopamin-agonistákat gyakran más gyógyszercsoportokba tartozó gyógyszerekkel kombinálják.
Az L-Dopa-val összehasonlítva a dopamin-agonisták kevésbé jól tolerálhatók. Lehetséges mellékhatások: ödéma, álmosság, szédülés, vérnyomásesés, amikor ülőről vagy fekvő helyzetből függőleges helyzetbe váltanak ("a szem előtt feketévé válik"), székrekedés, émelygés és hallucinációk. Zavar. Egyes készítmények a szívbillentyű betegség fokozott kockázatával is társulnak.
A választási lehetőségek a következők:
- Gyors vagy késleltetett és hosszú távú hatású orális anyagok (pl. Pramipexol, ropinirol).
- Apomorfin: Rövid hatástartama miatt a bőr alá (szubkután) adják be - vagy mentő gyógyszerként autoinjektorral („toll”), vagy folyamatos pumpaként.
- Rotigotin: bőrfoltként.
MAO-B inhibitorok
A MAO-gátlók (monoamin-oxidáz B-gátlók) csoportjának hatóanyagai csökkentik az L-dopa lebontását, és ezáltal növelik az agy dopamin-koncentrációját. A razagilin és a szelegilin fokozhatja az L-Dopa vagy a dopamin agonisták terápiás hatását. Különösen a betegség korai szakaszában alkalmazzák.
COMT-gátlók
Az úgynevezett COMT-gátlók lelassítják a vérben az L-dopa lebomlását a COMT enzim (katekol-O-metil-transzferáz) révén, és ezáltal növelik az L-dopa állandó elérhetőségét az idegrendszerben. A COMT-gátlókat (entekapon, tolkapon) mindig L-dopával kombinálva adják be, az L-dopa egyidejű beadása nélkül nincs saját hatásuk. Főleg azoknál a betegeknél alkalmazzák, akiknek hatékonysága ingadozik.
NMDA (N-metil-D-aszpartát) receptor antagonisták (pl. Amantadin)
Egyrészt az amantadin hatóanyag elősegíti a dopamin felszabadulását az agyban, ami növeli annak koncentrációját. Ezenkívül lelassítja a hírvivő anyag, a glutamát túlzott aktivitását, amely részben felelős a Parkinson-kór mozgásfolyamatainak zavaraiért. Az amantadin a betegség korai szakaszában alkalmazható. Különösen hasznos azonban a betegség előrehaladott stádiumában lévő betegek számára, mivel enyhítheti az L-dopa által kiváltott dyskinesiákat.
Antikolinerg szerek
Parkinson-kórban az agyban az acetilkolin hírvivő anyagának relatív feleslege van a dopaminhiány miatt. Ez részben felelős a tipikus mozgászavarokért, például remegés, lelassult mozgások stb. Az úgynevezett antikolinerg szerek gátolják az acetilkolin aktivitását, és ezáltal a tünetek javulásához vezetnek. Ők voltak az első Parkinson-gyógyszerek, amelyeket számos mellékhatásuk miatt ritkán alkalmaznak a Parkinson-terápiában.
Hatásingadozások a terápia során (ON-OFF fázisok)
A kezelés első néhány éve általában nagyon pozitív az érintettek számára. A tünetek hosszú ideig enyhülhetnek. A gyógyszer jól működik, és a beteg könnyen mozoghat - ezt az állapotot „ ON fázisnak ” nevezik.
Egy bizonyos betegség után azonban a tünetek fokozott előfordulására lehet számítani. Az egyik úgynevezett „ OFF fázisról ” beszél, vagyis azokról a fázisokról, amelyekben a Parkinson-ellenes gyógyszer nem hat. A betegség előrehaladtával ugyanis egyre kevesebb dopamin termelődik az agyban. Ezenkívül az agy egyre kevésbé képes tárolni a szállított L-Dopát és fokozatosan felhasználni.
Az ilyen OFF fázisokban elsősorban motoros panaszok fordulnak elő, például merevség, a mozgás lelassulása, remegés vagy túlzott mozgások. A mozgás korlátozása teljes fagyásig fokozódhat. Emellett nem motorikus panaszok is lehetségesek, például emésztési és keringési problémák vagy koncentrációs nehézségek. A már meglévő panaszok néha súlyosbodnak egy OFF szakaszban.
A jó és a rossz mobilitás közötti gyakori változások (ON-OFF ingadozások) dominálhatják az érintettek teljes napi rutinját, és jelentősen ronthatják mind a mindennapi megküzdést, mind az életminőséget. Ha a nap hatása elmúlik valamivel azelőtt, hogy a következő gyógyszeradagot be kellene venni, az ember "elhasználódásról" beszél (a gyógyszer hatása elfogyott vagy véget ér). Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek az a benyomásuk, hogy a szokásosnál hamarabb szükségük van a következő gyógyszeradagra.
A hatás ingadozása esetén először a tünetek jobb kontrollját próbálják elérni az adag növelésével vagy a gyógyszerek új kombinációjával. Ha ez már nem jár sikerrel, különösen a betegség nagyon előrehaladott stádiumaiban, vagy ha súlyos mellékhatások jelentkeznek, akkor fontolóra vehető az L-dopa vagy az apomorfin pumpás terápia vagy egy műtét - úgynevezett mély agyi stimuláció.
Pumpaterápia
Az előrehaladott stádiumban lévő betegeknél, akiket már nem lehet kielégítően kezelni tablettákkal vagy kapszulákkal, vagy akiknél a hatékonyság és a motoros szövődmények súlyos ingadozásokkal rendelkeznek, a pumpaterápia lehet alternatíva. A dopamin agonista apomorfin folyamatosan beadható a bőr alá (szubkután) egy vékony katéteren keresztül, amely egy kis hordozható szivattyúhoz van csatlakoztatva. Ily módon a hatékonyság egységes szintje érhető el, és a gyógyszer hatékonysága javul.
Egy másik lehetőség az L-Dopa infúziós terápia: A hasi bőrön keresztül egy állandó szondát helyezünk a vékonybélbe (PEG szonda). Ezen a szondán keresztül a test külsején viselhető szivattyú szabadon programozható adagban szállítja a gélszerű L-Dopát a belekbe. Ez egyenletes L-dopa szinthez vezet a vérben.
Az apomorfin-pumpát nagyobb valószínűséggel alkalmazzák fiatalabb betegeknél, a PEG-csövet inkább azoknál az idősebbeknél, akiknek táplálkozási csőre van szükségük a nyelési rendellenességek miatt. A megfelelő szonda beültetése, a szivattyú beállítása és a beteg vagy hozzátartozóik képzése a készülék kezelésére speciálisan képzett kórházi osztályokon történik.
Mély agyi stimuláció
Ha a betegség folyamán erőteljes ingadozások vagy motoros szövődmények vannak, amelyek az életminőség jelentős romlásához vezetnek, fontolóra lehet venni a műtéti kezelést. Az úgynevezett mély agyi stimuláció során elektródákat helyeznek be bizonyos agyi régiókba, amelyeket a betegség sebészeti beavatkozás keretében érint. Az elektródákat a kulcscsont alá beültetett stimulátorhoz ("agy pacemaker") csatlakoztatják. A gyenge áramlökések elektromos irritációt okoznak az érintett agyrégiókban, és így pozitívan befolyásolják zavart tevékenységüket.
Különösen a mozgásszegény életmód (akinézia), a merevség (merevség) és a remegés (remegés), valamint az OFF-tünetek három alapvető motoros tünete jelentősen javulhat azoknál a betegeknél, akik alkalmasak erre az eljárásra. A módszer fő előnye, hogy a hatás 24 órán keresztül folyamatosan fennáll, és a gyógyszerek jelentősen csökkenthetők. A mély agyi stimulációt általában 70 év alatti betegeknél alkalmazzák.
Hogyan zajlik a Parkinson-kór nem gyógyszeres kezelése?
A gyógyszeres kezelés mellett a fizioterápia, a foglalkozási terápia és a logopédia fontos alappillére a Parkinson-kórnak. Ezenkívül szükség esetén pszichológiai és szociális támogató intézkedéseket is alkalmaznak. A különféle terápiákat egyedileg és tünetorientáltan kell kiválasztani, és az érintettek függetlenségének fenntartását kell szolgálniuk.
Sport, testmozgás, gyógytorna
A Parkinson-kórban szenvedő betegek egyre nehezebben mozoghatnak a betegség előrehaladtával, ami szintén csökkenti az izomerőt. Ezenkívül az egyensúly és a koordináció progresszív rendellenességei vannak. Ezt a folyamatot némileg lelassíthatja a testmozgás és a sport. A betegség korai és középső szakaszában a fő hangsúly a fizikai aktivitás fenntartására és elősegítésére, később a leeső profilaxisra és az ízületek merevségének elkerülésére irányul. Ezenkívül kompenzálni kell a mozgásszekvenciák betegségspecifikus rendellenességeit, valamint a testtartási reflexeket.
Pozitív hatások érhetők el például nyújtó gyakorlatok, erő- és állóképességi edzés, egyensúlyi edzés, tánc, úszás, futópad edzés, Qi Gong / Tai Chi, de a Parkinson-specifikus edzésprogramok révén is. Ide tartozik a " Lee Silvermann Voice Treatment (LSVD) ", egy nemzetközileg elismert kezelési koncepció, amelyet kifejezetten a Parkinson-betegek számára fejlesztettek ki. A hang- és beszédzavarok speciális képzésén (LSVD-LOUD®, lásd alább) kívül a testedzés egy formáját is magában foglalja, az úgynevezett LSVT-BIG®Kiképzés. A képzés célja bizonyos mozgássorozatok javítása és ezáltal az érintettek mindennapi életének megkönnyítése. Az LSVT-BIG® tréninget mindig intenzív egyéni terápiaként hajtják végre, amelyben kifejezetten egyénileg kiválasztott mindennapi tevékenységeken dolgozik.
A megfelelő terápiás megközelítés kiválasztásakor hasznos, ha az edzésprogramok kialakításába bevonják az érintett személy személyes érdekeit és hobbijait. Fontos a terapeuták jó támogatása. Bővebben a témáról: Ajánlott testmozgás krónikus betegségben szenvedő felnőttek számára
Foglalkozásterápia
A foglalkozási terápiának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a lehető leghosszabb ideig vigyázzon magára és önállóan megbirkózzon a mindennapokkal. A mozgás fenntartására szolgáló gyakorlatokat szakember irányításával végzik. Különösen a finom motoros készségek és ügyesség, valamint a mindennapi funkciók (pl. Öltözködés, WC stb.) Vannak kiképezve. A kézi gyakorlatok (kézművesség, festés stb.) Vagy a lakás személyes igényekhez való igazítása szintén ennek része.
Beszédterápia
A beszéd növekvő nehézsége az érintettek többségének nagyon megterhelő. A logopédia vagy a logopédia fontos az arc, a nyelv és a gége izmainak megerősítéséhez. A légzéstechnikára, az artikulációra és a nyelési szekvenciákra irányuló célzott gyakorlatoknak segíteniük kell a tisztább, hangosabb és tisztább beszédet. A nyelési rendellenességek is javíthatók vele. A terápia további célja az időszekvenciák tudatos újratanulása a beszédprodukció során, valamint az artikuláció élességének különös figyelembevétele.
Különösen a Parkinson-kórban szenvedők számára tudományosan jól kutatott nyelvoktatás az úgynevezett LSVD-LOUD® terápia. Ennek a módszernek az a célja, hogy javítsa a személy beszédkészségét egyszerűen a hangerő segítségével. A cél az, hogy kiképezd magad egy hangosabb hang használatára, és ezáltal könnyebben értheted magad a mindennapi életben. A képzés intenzívebb egyéni gyakorlatok részeként zajlik.
Pszichológiai ellátás
A betegséggel való érzelmi szembenézés támogatható pszichológiai egyéni vagy csoportos megbeszélésekkel. Ehhez az önsegítő csoportok is hasznosak. Felajánlják az érintetteknek és hozzátartozóiknak a tapasztalatcserét a Parkinson-kór kapcsán felmerülő problémákról és arról, hogyan lehet a legjobban kezelni őket.
Ezenkívül hasznos lehet a relaxációs technikák elsajátítása (pl. Progresszív izomlazítás Jacobson szerint). A rehabilitáció során tanfolyamokat kínálnak, de ambulánsan is elvégezhetők.
rehabilitáció
A Parkinson-kórra szakosodott rehabilitációs klinikákon végzett ideiglenes fekvőbeteg-kezelésekkel összefüggésben a gyógyszeres kezelés minden szükséges kiigazításán túl a nem gyógyszeres terápiákat, például a fizioterápiát, a foglalkozási terápiát és a logopédiát gyakrabban és intenzívebben hajtják végre, mint amennyit ambulánsan lehetséges. Pszichológiai és szociális támogatást is kínálnak.
Kit kérdezhetek?
A Parkinson-kórt ideggyógyász kezeli a rendelőben, háziorvossal együtt, vagy rendszeresen járó ambuláns neurológiai kezelés alatt. Ezenkívül a Parkinson-kórra szakosodott rehabilitációs klinikákon gyakran hasznosak ideiglenes fekvőbeteg-kezelések. Fontos kapcsolattartó pontok:
- Gyógytornászok
- Foglalkozási terapeuták
- Logoterapeuták
- Pszichológusok
Hogyan fedezik a költségeket?
Az e-kártya az Ön személyes kulcsa a törvényi egészségbiztosítás előnyeihez. Az összes szükséges és megfelelő diagnosztikai és terápiás intézkedést az Ön felelős társadalombiztosítási ügynöksége átveszi. Egyes szolgáltatásokhoz önrész vagy költségekhez való hozzájárulás vonatkozhat. Részletes információkat a társadalombiztosítási ügynökségtől szerezhet be. További információk a következő címen találhatók:
- A kezeléshez való jog
- Látogatás az orvoshoz: költségek és önrészek
- Vényköteles díj: Így fedezik a gyógyszerköltségeket
- Orvosi segédanyagok és segédeszközök
- Egészségügyi szakmák AZ
valamint a társadalombiztosítási költségek megtérítésére vonatkozó online útmutató.
Amikor kórházi kezelésre van szükség
Ha a kórházban tartózkodásra van szükség Parkinson-kór miatt - például a gyógyszeres terápia kiigazításához vagy műtéti beavatkozásokhoz -, akkor a kórház költségeit számlázzák. A betegnek napi hozzájárulást kell fizetnie a költségek fedezésére. További információ: Mennyibe kerül a kórházi tartózkodás?
rehabilitáció
A kórházi tartózkodás alatt felmerülő rehabilitációs költségeket társadalombiztosítás fedezi. További ambuláns vagy fekvőbeteg rehabilitációs intézkedésekhez orvosi rendelvényre van szükség, amelyet az illetékes társadalombiztosítási hivatalnak jóvá kell hagynia. A rehabilitációs központban történő fekvőbeteg-tartózkodás esetén önrész (jövedelemfüggő) biztosított. További információ: Rehabilitáció és kúra.
Ajánlott:
Alultápláltság Idős Korban - Alultápláltság: Okai és Kezelése

Az alultápláltság gyakori probléma az idősek körében. Itt megtudhatja, hogy mi okozza és milyen következményekkel jár, és hogyan végezzük a kezelést
A Szemölcsök Megfelelő Kezelése

A szemölcsök fertőzőek, és a test különböző részein (pl. Nemi szervek területén) előfordulhatnak. A szemölcsök eltávolításának módjáról itt tájékozódhat
Hegek és Hegek Kezelése

A sebek gyógyulása után hegek keletkeznek. A kenőcsökkel végzett rendszeres ápolás és a hegszövet masszázsai megakadályozzák a feltűnő hegeket. A hipertrófiás és atrófiás hegeket vagy keloidokat speciálisan kezelik
Az öngyilkossági Válság Kezelése

Az öngyilkossági válság kezeléseHa az öngyilkossági gondolatok továbbra is fennállnak, ha depresszióban szenved, vagy ha többször mentális válságba kerül, kérjen szakember segítségét! Fontos, hogy ebben a szakaszban pszichés megkönnyebbülést és stabilizációt tapasztaljon, és terápiás támogatást kapjon az alapul szolgáló problémák kezeléséhez.Az öngyilkossági válság kezelése időbe
Influenzaszerű Fertőzés Diagnosztizálása és Kezelése

Az influenzaszerű fertőzés általában megfázás kezdetén, rosszulléten és orrfolyáson keresztül jelentkezik. Nem szabad összetéveszteni az igazi influenzával. Milyen intézkedések enyhíthetik a tüneteket