Demencia Parkinson-kórban

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-11-27 18:20

Parkinson-kór és demencia

A Parkinson-kórban szenvedő betegek körülbelül 40 százaléka a betegség során úgynevezett Parkinson-demenciát (PDD) fejleszt ki. Csak az idősebb embereket érinti, az átlagéletkor 72 év.

A demencia egyéb formáival ellentétben a Parkinson-féle demencia nem a memória és a memória problémáira összpontosít, hanem más kognitív korlátokra. A betegség lefolyása - mint általában a Parkinson-kór esetében - nagyon egyedi.

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Hogyan alakul ki a Parkinson-kór demenciája?
• Melyek a tünetek?
• Hogyan működik a Parkinson-féle demencia?
• Hogyan történik a diagnózis felállítása?
• Hogyan kezelik a Parkinson-kór demenciáját?

Hogyan alakul ki a Parkinson-kór demenciája?

A Parkinson-kór idegsejtjeinek csökkenése folyamatosan halad. Ennek eredményeként a betegség során sok beteg nemcsak motoros tüneteket tapasztal, hanem egyre inkább kognitív zavarokat is tapasztal. Ide tartoznak a figyelemzavarok, a problémamegoldó képesség romlása vagy a kognitív lassulás. Amíg az érintett személynek nincs jelentős károsodása a mindennapi életben, a fellépő tüneteket "enyhe kognitív károsodásnak" vagy enyhe kognitív rendellenességnek nevezik. Ha az érintett személy csökkent kognitív képességei miatt a mindennapi életben egyre inkább függ a segítségtől, ezt Parkinson-demenciának nevezzük.

Parkinson-kórban a demencia kialakulásának egyéni kockázata elsősorban az életkortól, kevésbé a betegség időtartamától függ. 70 éves kortól a kockázat hirtelen megnő. Emellett úgy tűnik, hogy más kockázati tényezők is szerepet játszanak (pl. A motoros tünetek mértéke, a betegség típusa vagy az egyes terápiákra adott válasz).

Megjegyzés Nem minden feledékenység vagy zavartság automatikusan demencia. Demencia csak akkor feltételezhető, ha a tünetek hat hónapig fennállnak, és a mindennapi életet már nem lehet kezelni. Bővebben a témáról: demencia

Melyek a tünetek?

A demencia leggyakoribb formájával, az Alzheimer-kórral szemben a Parkinson-kór nem a memória és a memória problémáira összpontosít, hanem más kognitív korlátokra. Ezek tartalmazzák:

• Figyelem zavarai,
• kognitív lassulás, csökkent reakcióidő,
• vizuális-térbeli zavarok,
• A tervezés, a szervezés, a sorrend követése,
• A mentális rugalmasság és a multitasking képesség elvesztése,
• zavart verbális folyékonyság,
• Problémák a térbeli tájolással,
• A személyiség változásai,
• Viselkedési rendellenességek,
• Apátia (közöny, közöny),
• később a betegség folyamán memóriazavarok is: az információk zavart visszakeresése áll az előtérben. Az érintettek még mindig képesek új dolgokat megtanulni, de nehezen férnek hozzá az újonnan tárolt információkhoz. Az elismerés megmarad, ezért például a jegyzettömb nagyon hasznos lehet a mindennapi életben.

Nem ritka, hogy más pszichológiai problémák, például depresszió, szorongás vagy hallucinációk jelentkeznek.

Lewy testdementia ("Lewy testű demencia", DLB)

Az úgynevezett Lewy testdementia a demencia másik formája, amely hasonló a Parkinson-kórhoz. Az érintettek speciális fehérje-lerakódásokkal rendelkeznek az agyban, az úgynevezett Lewy-testekben, amelyek részben felelősek a jellegzetes betegségtünetekért. Ugyanezek a lerakódások megtalálhatók a Parkinson-betegek agyában is, de a különböző agyi régiókban. Hogy ezek a betétek hogyan keletkeznek, nem teljesen tisztázott.

A Lewy testdementia fő tünete - mint a Parkinson-kórban szenvedőknél a demencia esetében - a mindennapi életben a mentális képességek csökkenése, bár az emlékezet kezdetben megmaradt. Ezen túlmenően pszichotikus tünetek, például hallucinációk vagy téveszmék jelentkeznek, mindkét demencia formát kísérik, míg a Lewy test demencia valamivel gyakoribb.

A demencia két formája között a fő különbség az időpont, amikor bekövetkezik: Míg a Parkinson-kórban a demencia tünetei a betegség késői szakaszában jelentkeznek, addig a Lewy test-demencia tünetei olyan embereknél jelentkeznek, akiknek soha nem voltak Parkinson-tüneteik, vagy akiknek ilyenek vannak jóval a demencia megjelenése után alakulnak ki.

A demencia két formájának megkülönböztetése nem mindig egyszerű. Ugyanakkor meg kell különböztetni őket az Alzheimer-kórtól és a demencia egyéb formáitól, hogy ennek megfelelően alakítsák ki a kezelést. Bővebben a témáról: Demencia: gyógyszeres terápia

Hogyan működik a Parkinson-féle demencia?

A Parkinson-féle demencia elsősorban a mindennapi életben figyelhető meg, amikor összetett feladatokat végez, például autóvezetést. Később nehézségek merülnek fel olyan kevésbé összetett feladatoknál is, mint például a rendszeres gyógyszeres kezelés. A hallucinációk a demencia megjelenését is jelezhetik. Csökken a társadalmi és szakmai teljesítmény, és megkezdődnek a személyiség változásai.

A mérsékelt demenciában szenvedő betegek segítségre szorulnak a mindennapi életben, elveszítik függetlenségüket és elhanyagolják a mindennapi feladatokat.

A súlyos demenciában szenvedők éjjel-nappal felügyeletet és gondozást igényelnek. A kognitív rendellenességek növekedésével általában a zavartság is fokozódik.

Hogyan történik a diagnózis felállítása?

A Parkinson-kór diagnosztizálásához fontos, hogy részletes kórtörténetet készítsen. A rokonok is szerepelnek benne, mivel az érintettek megbízhatóan érzékelik a személyiség lehetséges változásait vagy különösen a hallucinációkat.

Megjegyzés A Parkinson-kór demenciájának diagnózisa nem lehetséges a Parkinson-kór előzetes diagnózisa nélkül.

Ezenkívül speciális tesztek is elvégezhetők a kognitív zavarok felmérésére. Az orvosi gyakorlatban az óratesztet (a pácienstől arra kérjük, hogy egy bizonyos idővel rajzoljon órát) vagy a verbális folyékony feladatokat (a szavak maximális száma egy perc alatt) nagyon könnyű elvégezni. Hagyományosan a Mini-Mental-Status-Test (MMST) tesztet hajtják végre, amelyben tesztelik a memóriát, az időbeli és térbeli orientációt, a figyelmet, a nyelvet, az utasítások betartását, valamint az olvasást, írást és rajzolást.

A PANDA tesztet (Parkinson Neuropsychometric Dementia Assessment) kifejezetten a Parkinson-kór demenciájának diagnosztizálására fejlesztették ki. A figyelem, a munkamemória, a folyékonyság, valamint a hangulat, a lendület és az érdeklődés kifejezetten tesztelésre kerül.

Támogatásként laboratóriumi, neuropszichológiai és elektrofiziológiai vizsgálatok, valamint képalkotó eljárások is elvégezhetők.

Bővebben a témáról: Demencia: Diagnózis

Hogyan kezelik a Parkinson-kór demenciáját?

A Parkinson-kór demenciája a Parkinson-kórhoz hasonlóan progresszív és gyógyíthatatlan. A terápia célja az érintettek függetlenségének és életminőségének fenntartása a lehető leghosszabb ideig.

A Parkinson-demencia kialakulásában úgy tűnik, hogy az agyban a dopamin hiánya kevésbé fontos, mint az acetilkolin hírvivő anyag hiánya. Ez fontos többek között a figyelem és a tanulási folyamatok szempontjából. Az úgynevezett acetilkolin-észteráz gátlók (rivasztigmin, donepezil) alkalmazhatók a tünetek enyhítésére. Ezek gátolják az acetilkolin lebontását, ami növeli annak koncentrációját. Ez enyhítheti a klinikai képet.

A demenciával összefüggésben fellépő depressziós hangulat antidepresszánsokkal kezelhető. A hallucinációk és a nyugtalanság gyakran megkövetelik az úgynevezett atipikus neuroleptikumok alkalmazását.

A kognitív edzés („agyi kocogás”) gyakran hasznos, különösen a demencia korai szakaszában. Fontos a rendszeres gyógytorna, a friss levegőn végzett testmozgás, a megfelelő folyadékbevitel és a kiegyensúlyozott étrend is. A pszichoszociális terápiás terv (pl. Nappali rendelőintézetek, családi tanácsadás, nyaralási gondozás, mobil támogató szolgáltatások stb.) Szintén kulcsfontosságú. A témáról bővebben: Parkinson-kór: Terápia.