Túlsúly - Okai - Elhízás

2023 Szerző: Wallace Forman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-08-25 11:04

Így fordul elő az elhízás

Sokféle tényező játszhat szerepet a túlsúly vagy az elhízás kialakulásában. A legtöbb esetben a test több energiát kap, mint amennyit elfogyaszt. A testmozgás hiánya ezért szintén meghatározó szerepet játszik az elhízás kialakulásában…

navigáció

• olvasson tovább
• többet a témáról
• Tanácsok, letöltések és eszközök
• Az elhízás okai
• Mikor van túlsúlyos?
• Testzsír eloszlás
• Az elhízás egészségügyi kockázatai

Az elhízás okai

Gyakran a helytelenül megtanult viselkedés vagy pszichológiai szempontok, például a stressz alatti étkezés ok-okozati összefüggésben vannak az elhízás kialakulásával. Az elhízás összefüggésbe hozható bizonyos betegségekkel (pl. Pajzsmirigy) és genetikai tényezőkkel is. Az elhízás azonban nem egyedül a genetikai okok miatt alakul ki.

• Életmódbeli tényezők
• evészavar
• Hormonális rendellenességekkel járó betegségek
• Gyógyszer
• genetikai okok
• krónikus stressz
• egyéb okok, például ágyhoz kötés vagy terhes

Mikor van túlsúlyos?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás 25 kg / m ² testtömeg-indexgel (BMI) kezdődik. 30 kg / m ² BMI-érték alapján elhízásról beszélünk. A BMI önmagában azonban csak részben alkalmas az elhízás kockázatának felmérésére, mivel keveset mond a testzsír megoszlásáról és százalékáról.

E inteilung túlsúly a BMI szerint

Osztályozási súly	BMI
Túlsúly (elhízás előtti)	25–29,99
I. fokú elhízás	30-34,99
Elhízás II	35-39,99
Elhízás III	≥ 40

További információ:

• A testtömeg-index
• BMI kalkulátor (német elhízási társaság)

Testzsír eloszlás

A testtömeg növekedésével a testzsír különböző helyeken halmozódik fel. Vannak, akik általában a combon kezdik. Mások a súlyuk körül nagyobb súlyt fektettek. A zsíreloszlásnak alapvetően két típusa van: körte és alma.

Körte típusú

A nők körében jellemző körte-típust (gynoid zsíreloszlás) a megnövekedett zsírmennyiség jellemzi a csípőn, a combon és a fenéken. Ez a fajta zsírfelhalmozódás kevésbé veszélyes az egészségre, mint az alma típusú zsíreloszlás, amely túlsúlyos férfiaknál dominál. Mindazonáltal biztosítani kell a testtömeg normális tartományát. A zsíreloszlásnak ez a formája tipikusan női, de a férfiaknak is lehet ilyen gynoid zsíreloszlásuk.

Az alma típus

A hím-tipikus (androidos zsíreloszlás) során a zsír a test közepe táján, vagyis a hasi területen halmozódik fel. Ez a zsíreloszlás a zsigeri vagy hasi zsíreloszlás és a törzs elhízás fogalma alatt is gyakori. Az ilyen mintázat szerinti testzsír-eloszlás a kísérő és másodlagos betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával jár együtt. A nők emellett a zsíreloszlási szokás szerint testtömeg-növekedést is kaphatnak, és androidos zsíreloszlásuk is lehet.

Megjegyzés: Az almatípus szerinti testzsíreloszlás a másodlagos vagy kísérő betegségek fokozott kockázatát jelenti.

Derék-csípő arány

A derék és a csípő kerülete hányadosának felhasználásával nagyon jól értékelhető a testzsír-eloszlás egyéni kockázata. Ez az érték derék-csípő arány (WHR) néven ismert. A tipikus férfi zsíreloszlás meglehetősen magas WHR-értéket eredményez, míg a női zsíreloszlás általában alacsony. Ha a WHR értéke férfiaknál 1 felett, nőknél 0,85 fölött van, akkor feltételezhető a betegség fokozott kockázata.

Az elhízás kockázatának felmérésére önmagában a derék kerülete (a derék kerülete a köldök szintjén) is mérhető. Ha a derék kerülete nőknél 88, férfiaknál 102 centiméternél nagyobb, akkor jelentősen megnő a betegség kockázata.

Megjegyzés Derék-csípő arány (WHR) = derék kerülete (cm-ben): csípő kerülete (cm-ben)

Derék-csípő arány (WHR)	Nők	Férfiak
Jelentősen megnövekedett kockázat	≥ 0,85	≥ 0,9

Derék kerülete cm-ben	Nők	Férfiak
Mérsékelten megnövekedett kockázat	≥ 80	≥ 94
Jelentősen megnövekedett kockázat	≥ 88	≥ 102

Forrás: WHO, Derékbőség és derék-csípő arány - A WHO szakértői konzultációjának jelentése, 2008

Az elhízás egészségügyi kockázatai

A túlsúlyos embereknek kísérő és másodlagos betegségekkel kell számolniuk, amelyek nemcsak életminőségüket, hanem várható élettartamukat is csökkenthetik. Nem mindenkinek kell túlsúlyosnak lennie. A betegség kockázata azonban az elhízás mértékével és időtartamával növekszik. Az anyagcserét, a szív- és érrendszert, a tüdőt, az emésztőrendszert, valamint a kötőszövetet és a csontvázat elsősorban a túlsúly negatív hatásai befolyásolják. Az elhízás számos betegség és anyagcsere-rendellenesség kialakulásának kockázati tényezőjének számít. Elősegíti az érelmeszesedést, a magas vérnyomást, a megnövekedett koleszterinszintet, a szív- és érrendszeri betegségeket és a 2-es típusú cukorbetegséget.

A túlsúly vagy az elhízás kockázati tényező a következőkre:

• Anyagcsere betegségek
• Atherosclerosis, amelyet szív- és érrendszeri betegségek követnek
• magas vérnyomás
• 2-es típusú cukorbetegség
• Alvási apnoe szindróma
• Ízületi betegség

Az elhízást rizikófaktornak tekintik egyes rákos megbetegedéseknél is, például mell-, vastagbél-, méh- és veserák esetén. A súly növekedésével a köszvény és az epekövek kockázata is növekszik. A túlzott súly is elősegíti az ízületi gyulladás előfordulását, különösen a térdízületben. A test súlypontjának elmozdulása miatt az egész gerinc, a csípőízület, a metatarsus vagy a tarsalis ízület túlterhelhető.

További információ: Metabolikus szindróma és gyermekkori elhízás.