Asztma Diagnózisa

Tartalomjegyzék:

Asztma Diagnózisa
Asztma Diagnózisa

Videó: Asztma Diagnózisa

Videó: Asztma Diagnózisa
Videó: Buteyko-légzéssel az asztma ellen - 2015.03.03. - tv2.hu/mokka 2024, Március
Anonim

Asztma: diagnózis

Sok tüdőbetegséget gyakran csak viszonylag késői stádiumban ismernek fel. A korai diagnózis azonban döntő fontosságú a terápiára adott válasz és a betegség hosszú távú lefolyása szempontjából. Ez később lehetővé teheti a beteg számára, hogy jobb életminőséget élvezzen. Ha bronchiális asztma gyanúja merül fel (pl. Ha a betegnek hosszú köhögése van), azonnal meg kell vizsgálni a tüdőt és a légutakat. Ha lehetséges, meg kell határozni a betegség súlyosságát és azonosítani kell a tünetek okát.

navigáció

  • olvasson tovább
  • többet a témáról
  • Tanácsok, letöltések és eszközök
  • Hogyan történik a diagnózis felállítása?
  • További vizsgálatok
  • Kit kérdezhetek?
  • Hogyan fedezik a költségeket?

Hogyan történik a diagnózis felállítása?

Az orvos a beteg részletes kikérdezésével kap képet a betegségről. Különösen jól fog működni orvosával, ha átadja neki az információkat, megfigyeléseket és tapasztalatokat. Ezért van értelme jegyzeteket készíteni az orvos látogatása előtt. A beszélgetés elsősorban a következő kérdések megválaszolásáról szól:

  • Mely betegségek (különösen a légzőrendszer) ismertek a családjában?
  • Tud valamilyen allergiáról vagy allergiához hasonló betegségről (pl. Neurodermatitis vagy szénanátha)?
  • Változnak-e a tünetek, ha állatokkal, növényekkel vagy táplálékkal érintkeznek?
  • Mikor jelentek meg először a tünetek?
  • Hogyan bántak veled eddig?
  • Mely tényezők váltják ki a panaszokat?
  • Mikor erősebbek vagy gyengébbek a tünetek: nappal vagy éjszaka?
  • Szezonális függőséggel jelentkeznek-e a tünetek?
  • Változnak-e a panaszok bizonyos helyeken, munkahelyen, helyváltoztatáskor vagy nyaraláskor?
  • Ön vagy rokonai dohányzik? Milyen hatása van a dohányfüstnek, ha dohányzik, vagy egy szobában tartózkodik a dohányzókkal?
  • Milyen hatásai vannak a fizikai megterhelésnek?

Ez biztosítja az első fontos információt a betegség típusáról és a megfelelő további vizsgálati módszerek kiválasztásáról. Ha lehetséges allergiás oka van, akkor a szükséges célzott terápia miatt különösen fontos egy specifikus, egyedi anamnézis és vizsgálat. További információ: Allergiadiagnosztika. Ezenkívül alapos fizikális vizsgálatot végeznek, beleértve a tüdő hallgatását (auszkultáció) és a kopogtatását (ütőhangszereket). Ez meghatározza a kezdeti helyzetet, amely fontos lehet a későbbi nyomon követés szempontjából is (egészségi állapot javulása, a tünetek csökkenése).

További vizsgálatok

A tüdővizsgálat megerősíti a klinikai diagnózist, ha asztma gyanúja merül fel. A tüdőfunkciós teszt fontos része. Információt nyújt a tüdő teljesítményéről különféle módszerekkel.

A tüdőfunkciók diagnosztikájának módszerei

A tüdőfunkciót a következő módszerekkel vizsgálják:

  • Spirometria: könnyen és olcsón kivitelezhető. A tüdőbetegségek korai felismerésére, súlyosságának felmérésére és progressziójának nyomon követésére szolgál. A levegő mennyiségét és a levegő áramlási sebességét be- és kilégzéskor mérik.
  • Bronchospasmolysis teszt: akkor alkalmazzák, amikor a hörgők szűkületét spirometria segítségével meghatározták, és információt nyújt arról, hogy a hörgők szűkülete mennyire fordítható meg. Erre a célra egy hörgőtágító gyógyszert (hörgőgörcsoldó) inhalálunk a spirometria után, és a mérést kissé később megismételjük. Ha az ilyen anyaggal végzett tüdőfunkciós teszt lényegesen jobb, ez aláhúzza a "bronchiális asztma" diagnózisát. Ez a teszt a további terápiás lépések szempontjából is értelmes. A spirometria és a bronchospasmolysis teszt elvégzése után ritkán van szükség további tüdőfunkciós vizsgálatokra.
  • Teljes test pletizmográfia: Ez a mérés zárt kabinban történik. Felszereltsége szempontjából összetettebb, de különleges és különösen precíz méréseket tesz lehetővé. Úgy tartják, hogy ez a legbiztonságosabb módszer az asztma megkülönböztetésére a tüdő teljesítményét károsító egyéb betegségektől (pl. Tüdőfibrózis). Ennek az eljárásnak akkor van értelme, ha az összes korábbi vizsgálat nem hozott egyértelmű eredményeket.

További kutatási módszerek

Ezeket különösen heveny asztmás roham esetén alkalmazzák, vagy ha az előző diagnosztika eredményei nem meggyőzőek.

  • Reverzibilitási teszt: Ha a spirometria eredménye az asztmára jellemző légutak szűkülését mutatja, akkor a diagnózis tisztázása érdekében reverzibilitási tesztet kell végezni. Ebből a célból a tüdőfunkciót újból megmérik, miután a szűkült hörgőket kitágító gyógyszert beadták. Ha ez az eredmény jobb, mint a gyógyszer szedése előtt, az bevált. Ezután az asztma diagnózisa nagy valószínűséggel felállítható.
  • Provokációs teszt: Ha erősen gyanítható az asztma - de a tüdőfunkció normális a vizsgálat idején -, ritka esetekben hasznos lehet egy inhalációs provokációs teszt. Az asztma hajlamának meghatározására szolgál olyan anyag belélegzésével, amely a hörgők átmeneti összehúzódásához vezet, vagy fizikai stressz révén.
  • Vérgázelemzés : A vérgázelemzéssel meg lehet mérni a vér oxigéntartalmát, és jelezni lehet a tüdő gázcseréjének zavarait. Információt nyújt a súlyosságról és ezáltal a kockázat mértékéről, valamint a bronchiális asztma prognózisáról. A legtöbb esetben vért vesznek a fülcimpából, majd - egyéb paraméterek mellett - egy készülékben meghatározzák a vér oxigén- és szén-dioxid-tartalmát.
  • EKG: Ennek a vizsgálatnak a során a szív áramgörbéit rögzítik. Az EKG központi szerepet játszik a szívbetegségek diagnosztizálásában. A szívritmuszavarok és a keringési rendellenességek lehetséges eredmények. Emellett azonban a vizsgálat a jobb szív túlterhelésére utalhat, mint a tüdőbetegség lehetséges következménye. Ilyen EKG-mintát gyakran látnak akut asztmás rohamban is. Ezenkívül az EKG-t arra használják, hogy kizárják a szívbetegségeket, mint a meglévő légszomjokat.
  • Képalkotó eljárások: A mellkas szerveinek (szív, tüdő, erek) röntgenfelvétele hasznos lehet a bronchiális asztma kezdeti diagnosztizálásához, különösen annak megkülönböztetésére más betegségektől. Súlyos bronchiális asztma esetén további képalkotó vizsgálatok, például számítógépes tomográfia hasznosak lehetnek.

Kit kérdezhetek?

A légutak és a tüdő rendszeres vizsgálatához forduljon háziorvosához. Szükség esetén szükség lehet a pulmonológiai szakorvoshoz vagy egy speciális ambulanciára történő beutalásra.

Hogyan fedezik a költségeket?

Az összes szükséges és megfelelő diagnosztikai intézkedést az egészségbiztosítás fuvarozói átveszik. Alapvetően orvosa vagy a járóbeteg-rendelő közvetlenül az egészségbiztosítási szolgáltatóval fog elszámolni. Egyes egészségbiztosítási szolgáltatóknál előfordulhat, hogy önrészt kell fizetnie (BVAEB, SVS, SVS, BVAEB).

Használhat azonban választott orvost is (azaz orvost egészségbiztosítási szerződés nélkül) vagy magán ambulanciát. További információ: Költségek és önrészek.

Ajánlott: